Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 14 (198. szám) - A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
110 De visszatérek a Godó Lajos képviselőtársam által 1. számon benyújtott módosító javaslatra, amelyik a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdését egy új f) ponttal egészíti ki, vagyis akkor is jogosulatlanul veszi igénybe az üg yfél a támogatást - idézem az f) pontot , “ha olyan nemzeti támogatásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte, vagy nem vette tudomásul”. A módosító javaslatot a mezőgazdasági bizottság támogatja, a gazdasági bizottság támogatj a, a költségvetési bizottság támogatja, az emberi jogi bizottság támogatja, és elég hihetetlen, de az előterjesztő képviselője szerint pedig nem volt kormányálláspont. Annak megértéséhez, hogy ennek mi lehet a valódi oka, nézzük a módosító javaslat indokol ását. Többek között az szerepel benne, idézem: “A támogatások nyújtása esetén az uniós szabályozás az illegális támogatások visszatérítését abban az esetben is elrendeli, amennyiben a kedvezményezettnek nem volt tudomása a támogatás illegális természetéről . Például államigazgatási szerv elmulasztotta a támogatás bejelentését az Európai Bizottság részére.” Vajon mi lehet az oka annak, hogy a példaként felhozott államigazgatási szerv elmulasztja a támogatás bejelentését? Gondolom, nem feledékenységből. Esetle g előre borítékolható, hogy elutasító döntést hoznak? De akkor meg miért kell támogatást adni ilyen esetben? Mindenesetre nagyfokú előrelátásra vall, hogy ezt az esetet külön is szabályozzák. Megint csak azt tudom mondani, hogy ügyes, az államigazgatási sz ervek illegális tevékenységének leleményes legalizálásával állunk szemben. A gazdademonstrációk előtt ennek különös aktualitása van. A gazdák számára ezek után bátran lehet támogatásokat osztogatni, a módosítás értelmében úgyis nekik kell visszafizetniük a zt, ha nem az EUjognak megfelelő támogatásról van szó, hiszen úgymond jogtalanul veszik azokat igénybe. Ennyit a módosító javaslatról. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Horváth János képvi selő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kékkői Zoltán képviselő úr által fölvetett kérdések bennem is éltek, különösen, amikor a költségvetési bizottság tagjaként hozzánk került, és ott én különösen kérdeztem, két szer is rákérdeztem, mi is a kormányálláspont. A jelen lévő gentleman mondta, hogy van tárcaálláspont, van tárcaelgondolás. Nem is tudom, hogy ott is az álláspont szót képviseltee, de az Országgyűlés a kormánnyal működik, és nyilván a kormányálláspontra k íváncsi. Szóval, ez nem létezett, és valahogyan bizonyára nem cselekedtek a bizottságok a Házszabály ellenére, amikor bólintottunk, de jelentem az Országgyűlésnek, hogy bennem ilyen nyugtalanság, aggodalom akkor is létezett. Amit most itt hallok, ez nem cs illapítja, hanem talán még inkább táplálja a nyugtalanságomat. Ugyanis én azt reméltem, hogy mi a költségvetési bizottságban a költségvetés szempontjából nézzük, de ennek az Országgyűlésnek van egy agrárbizottsága és más tudós emberek, akik nyilván ennek a végére járnak, és megosztják majd velünk mindazokat a laza szempontokat, amelyek egyáltalán vannak. Továbbmegyek, tisztelt Országgyűlés: én azt hiányolom az egészben - és sajnálom, hogy hiányolom, vagy talán nem fejeződik ki , hogy a támogatás kritériuma és procedúrája nincs kifejezve úgy, ahogyan sokan szeretnénk hallani. Miért is van támogatás? Itt ez az alapkérdés. Támogatás azért van, hogy a hatásfokot emelje és a méltányosságot szolgálja. Ez a két kritérium van. Bárki más mondhat másokat is, de én in kább ez alá a két fő fejezet alá sorolom. Hatásfoknövelés, megtámogatni azt a gazdasági egységet, amely valamilyen támogatás révén eredményesebben működhet az egyén számára, a közösség számára, az egész nemzetgazdaság számára, versenyképesebb lehet és sok minden más. A másik pedig a méltányossági szempont, amely lehet független, sőt kicsit ellentétes is a hatásfokkal. Általában azonban a közgazdaságtudományban elég sok bizonyítékunk van arra, hogy a kettő, a hatásfok és a
