Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületesen, lefelé a lejtőn - nagy bajban az önkormányzatok!” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÁLI SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BALOGH JÓZSEF (MSZP):
1064 Bár az éves zárszámadás még nem készült el, tehát pénzügyileg minden nem látható, azonban azt megállapí thatjuk, hogy egyetlenegy önkormányzat sem csukta be a kapuit 2004ben, valamennyi működik még. Van, amelyik nyögvenyelősen és nagyon nehezen, de tény, hogy alapvető funkcióikat el tudják látni. Ugyancsak katasztrofális helyzetként értékelték azt, hogy oly an mértékű hitelfelvételekre kerül sor, amit az önkormányzatok már nem fognak tudni visszafizetni, hát ez a jóslás sem jött be. Ami viszont hasonló a tavalyi év minősítéséhez: tény, hogy vannak olyan visszatérő problémáink, amelyek az elmúlt 15 évben minde n évben témát jelentettek, nevezetesen, hogy az iskolák fenntartásában milyen arányban vállaljon az állam finanszírozást, milyet az önkormányzatok. Ez a téma itt eddig is többször fölmerült. Hozzáteszem, biztos vagyok benne, hogy a következő 15 évben is ez en örökös viták fognak folyni. Tehát vannak visszatérő problémáink, amelyekről persze beszélni kell, apró lépésekkel tudunk csak előrehaladni, és meg kell kísérelni a tökéletességhez vezető utat. A másik problémakör, hogy minden évben vannak olyan természe tű gondjaink, amelyek az adott évre jellemzőek. Ebben az évben is vannak, ezek közös gondjaink, ezt nem is vitatom. Vannak olyan ez évi intézkedések, kényszerhelyzetek, amelyek éppen úgy sújtanak akár kormánypárti, akár ellenzéki várost, a politikai színez ettől függetlenül. Tény és elismerjük, hogy valamilyen formában kezelni kell a béremelésekkel kapcsolatos témát, a létszámgazdálkodással kapcsolatos ügyeket. Ez ebben az évben elég komoly terhet jelent számunkra, ezt senki nem vitatja. A másik dolog a tart alékolási kötelezettség, a harmadik pedig, ami sajnos visszatérő ügy, a gyermeklétszám csökkenéséből adódó mindenféle finanszírozási nehézség. De hozzáteszem, hogy mindezt csak a kormány asztalára letenni, itt örökösen követelni nem tűnik korrektnek. A kor mány a maga eszközeivel vagy kereteket biztosít arra, hogy az önkormányzatok számára mozgásteret biztosítson, és az önkormányzatoknak kell ezeket a kérdéseket megoldani. Mert azért az nem járható, hogy ha egy iskolában egy osztályba 45 gyereket íratnak be , ott fenntartsuk az oktatást, még akkor is, ha települések között vannak ilyen anomáliák. Előbb vagy utóbb, ahogy a világon ezt kezelik és megoldják, az önkormányzatoknak megfelelő együttműködéssel ezeket a kérdéseket valamilyen formában kezelni kell. A k ormány ezekben az években, ebben a költségvetésben is, különböző olyan pénzalapokat hozott létre vagy olyan konstrukciókat, szervezeti formákat alkotott, amelyek lehetővé teszik a rendezés kereteit, de ezeket a kérdéseket az önkormányzatoknak kell megoldan i. És itt hiába követelőzünk ilyen ügyekben a kormánnyal szemben, ez a mi felelősségünk, hogy ezeket megoldjuk. Utalnék arra, hogy többcélú kistérségi társulásokat hozott létre a kormány, jelentős anyagi eszközöket biztosított. Ez egy keretlehetőség, amive l ha nem élnek, itt lehet követelőzni, akkor nem fogunk ebben az ügyben előrejutni. Ugyancsak ebben az évben a kormány létrehozta a hátrányos helyzetű, szerény anyagi körülmények között létező önkormányzatok számára a saját pályázati forrást pótló támogatá si keretet. Ezzel a lehetőséggel is élni kell; illetve azon önkormányzatok számára, amelyek elhatároznak valamilyen létszámcsökkentést, szintén központi alap biztosítja az ezzel kapcsolatos terhek viselésének részbeni vagy teljes egészbeni ellentételezését . Összességében azt mondanám, hogy azt ne vonjuk kétségbe, hogy az önkormányzati szféra számára 11 százalékkal több pénz áll rendelkezésre. Az tény, hogy ebben az évben jelentős hangsúlyváltások is vannak az önkormányzati területen, bizonyos területeken ez kikényszeríti a takarékoskodást, vagy éppen, ha úgy nevezzük, a spórolást - ugyanakkor mit kapunk ennek fejében? Ahogy átnéztem jó néhány önkormányzat ez évi előirányzatait, szembetűnő volt, hogy a felhalmozási célú kiadások lényegesen megnövekedtek. Azt is látni kell, igaz, hogy nemcsak a saját forrásokból, hanem pályázati pénzekből, állami támogatásokból. Győr esetében ez közel 30 százalékos növekedést jelent, de láttam olyan önkormányzatot is, ahol közel 50 százalékkal növekedtek az ilyen célú előirányz atok. Azon városokban, ahol nagy arányú csatornaépítés, csatornahálózatépítés folyik, a nagyságrend eléri az 5060 százalékot is.
