Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületesen, lefelé a lejtőn - nagy bajban az önkormányzatok!” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1047 valóban nem mindenre elegendő az idei összeg sem. De vitathatatlan az a tény, hogy a 78 százalékos növekedés az elmúlt évek gyakorlatát tekintve kiemelkedő növekedési ütemnek felel meg. Az állami költségvetés igen jele ntős összegekkel támogatja a helyi önkormányzatokat. Ezekhez a pénzekhez a személyi jövedelemadóból átengedett hányadot, valamint az Európai Unióból kapott támogatásokat is hozzá kell adni. Ezek összege 2005ben 1465 milliárd forint, amely csaknem 11 száza lékkal haladja meg az előző évi előirányzatot. Akkor tessék mondani, miért vannak lejtőn vagy pláne nagy bajban az önkormányzatok?! Az említett növekmény csaknem fele normatív módon jár, és folyó kiadásokhoz kapcsolódik, nagyobb részük azonban pályázatok ú tján elnyerhető forrásokat jelent. Egyébként ez utóbbiak összege csaknem 30 százalékkal nőtt 2004hez képest. Akik nehézségnek - és nem ami valójában: kihívásnak - tekintik azt, hogy ezekhez a pénzekhez nem automatikusan, hanem pályázatok útján lehet hozzá jutni, azok téves álláspontot képviselnek, hiszen a pályázati rendszer az egyik legalkalmasabb módszere annak, hogy forrásjuttatás eredményes helyi gazdálkodással és helyi felelősségvállalással párosuljon. Az állami költségvetés jelentősen hozzájárul az ön kormányzatok által fenntartott nagy ellátórendszerek finanszírozásához, ezek közül a legjelentősebb - ahogy a belügyminiszter asszony is említette - a közoktatás. 2005ben az oktatási célú alapnormatívák összege 5 és 6,6 százalékos mérték között bővült. Pé ldául egy negyedik osztályos tanuló után 2004ben 193 ezer forint költségvetési támogatás járt, ez az idén 204 ezer forint, ami 5,7 százalékos növekedést jelent. Ez tovább növelhető 214 ezer forintra, ha az önkormányzat megvalósítja a hatékony oktatásszerv ezési követelményeket. A közös intézmények fenntartása, különösen a kisebb önkormányzatok esetében hatékonyabb gazdálkodást és jobb munkaszervezést jelent. Ennek ösztönzésére külön normatívát rögzítettünk, amely a 2004. évi 36 400 forinttal szemben 2005be n már 45 ezer forint lett. Ez, akárhogy is nézzük, csaknem 24 százalékos növekedés, amivel érdemes a kisközségeknek élniük. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy ez a növekmény jól példázza azt, hogy a kormány hogyan juttatja érvényre a kormányprogramban megfog almazott céljait az önkormányzatok közös intézményeiről. A közoktatáshoz hasonlóan növekedtek a költségvetési források a szociális intézmények finanszírozására is. Az időskorúak, a fogyatékosok és a szenvedélybetegek ellátását végző intézmények normatívái különböző mértékben, 4 és 6,5 százalék között emelkednek 2005ben. A bölcsődék támogatására idén csaknem 263 ezer forintos normatívát állapított meg a költségvetés, ez 26 százalékos növekedést jelent. A családi napközi normatívája 2005ben viszont meghalad ja a 156 ezer forintot, ami 50 százalékos növekedés 2004hez képest. Ezek a növekedési ütemek többszörösen meghaladják az infláció ütemét. Miért lennének akkor lejtőn az önkormányzatok? Igaz, számos önkormányzat számára ez a növekmé ny nem elegendő, legtöbbször azért nem, mert a normatívák fajlagosan növekednek ugyan, de az oktatottak és eltartottak számának csökkenése miatt az intézmény nem ilyen mértékű ellátmánybővülést tapasztal. Ezért is érdemes többcélú kistérségi társulásokat l étrehozni, ami a jelenlegi szabályozás szerint a normatíván túl is jelentős ösztönzésben részesül. Az önkormányzatok finanszírozásában az összforrásoknak mintegy 25 százalékát teszik ki a helyi bevételek, ezek prognosztizált bővülése idén körülbelül 10 szá zalék. Várhatóan nőni fognak a helyiadóbevételek is, amelyek idei összege 33 milliárd forintra becsülhető. (9.30) Ezek, tisztelt Országgyűlés, igen jelentős számok, amelyek kétségessé teszik azt az állítást, hogy a költségvetés nem biztosítana megfelelő f orrásokat az önkormányzatok részére. Igaz, vannak olyan feladatok is, amelyek forrását az önkormányzatoknak maguknak kell kigazdálkodniuk. Ilyen például a 6 százalékos bérfejlesztés az igazgatásban. Erre és még néhány más
