Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
1002 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folyta tása ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitáján ak folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/14604. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/14604/24. számokon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Megkérdezem, kíváne vala ki felszólalni. Megadom a szót Kosztolányi Dénes képviselő úrnak, Fidesz. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Magam is másfél éven keresztül részt vettem a közigazgatási hatósá gi eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, azt előkészítő, három főbizottságból alakult albizottság munkájában. Ennek kapcsán emlékszem arra, hogy a koncepciók felállításakor találkoztunk azzal a kérdéssel, hogy vajon itt az előttünk fekvő tö rvényjavaslat önálló törvény legyene, vagy elegendőe a Pp. XX. fejezetének a módosítása. De mielőtt erre kitérnék, hogy mi a véleményem a törvényjavaslat önállóságáról vagy a Pp. módosításáról, azért azt el kell mondanom mindenképpen az ügyet támogatandó , hogy a magyar közigazgatási jog mindenkori állapota és fejlődése szempontjából kevés komolyabb és fontosabb törvénytervezet létezik pillanatnyilag, mint a Pp.nek ez az előttünk fekvő módosítása, mert a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának peres szabályai jelentős mértékben hatnak a napi közigazgatási joggyakorlatra és a jogalanyok közigazgatási jogosultságainak tényleges érvényesülésére, és ez alatt az ügyfeleket is értem, az ügyfelekre is gondolok. (18.30) Időszerű is ez a törvénymódosítás , talán időszerűbbet nem is tudnék elképzelni, hiszen gyakorlatilag nagyon hamar életbe lép a Ket., november 1jével, holott volt olyan szándék, hogy esetleg csak 2007. január 1jén lépjen életbe. Mindenesetre igyekeznünk kell, hogy utolérjük a különböző s peciális szabályokkal a 2004. évi LXV. törvényt. Ismert az is, hogy a jogállami alkotmány hatálybalépése után, tehát 1989 után a végrehajtó és a vele összefonódott törvényhozó hatalom furcsa késlekedése, mulasztásos alkotmánysértéses magatartása és a bírói felülvizsgálat alkotmányellenes szabályozása miatt az Alkotmánybíróság határozata kényszerítette ki egy széles körű bírói felülvizsgálat szabályozását. Az is ismert, hogy ez az új szabályozás, hadd mondjam úgy inkább, nehéz szülés után, módosított törvény formájában született meg, és az akkori társadalmi realitásokból kiindulva szabályozta a bírói felülvizsgálatot. Azaz ez a szabályozás kifejezetten átmeneti időre, sietősen készült, és a szabályozás technikájában átvette az addigi, kialakult szabályozásoka t, alapvetően az előző jogrendszerhez nyúlt. Bár főképpen a peres szabályok - annak ellenére, hogy igen sok módosítás érte a Pp.t - szerkezetének a tördelésére törekedett, gyakorlatilag azt kell hogy mondjuk, a joganyag fő fejlesztője a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata volt. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataiban, kollégiumi állásfoglalásaiban a megjelent élő és az írott jogot kipótló eljárási jog arra érdemes részét törvényerőre emelték, és a bírói jogfejlesztés eszközeivel ki nem pótolható joghéz agokat pozitív jog alkalmazásával töltötték ki. Éppen ezért azt szeretném még egyszer, államtitkár úr és tisztelt Ház, leszögezni, hogy a törvényjavaslatnak helye van.
