Országgyűlési napló - 2004. évi téli rendkívüli ülés
2004. december 20 (197. szám) - Dr. Eörsi Mátyás és Gusztos Péter (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - “Felemás döntés született drogügyben” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
33 hátrányos térségekben folyó közmunkákról és arról, hogy 2004ben az összes közmunka fele a leghátrányosabb négy megyében lett felhasználva. Mivel a miniszter úr a válaszában biztosított arról, hogy a jövőben is nagyon fontos a kormány számára a há trányok leküzdése, ezért köszönöm, válaszát elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Dr. Eörsi Mátyás és Gusztos Péter (SZDSZ) - az igazságügyminiszterhez - “Felemás döntés született drogügyben” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Eörsi Mátyás és Gusztos Péter, az SZDSZ képviselői, interpellációt nyújtottak be az igazságügyminiszterhez: “Felemás döntés született drogügyben” címmel. Gusztos Péternek adom meg a szót. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy héttel ezelőtt döntést hozott az Alkotmánybíróság a Btk. kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban. A testület határozata a szabad demokrata frakció szerint számo s kérdést vet fel. Üdvözlendőnek tartjuk, hogy a döntés megerősítette az úgynevezett elterelés intézményének létjogosultságát, kijelentve, hogy az fontos közérdeket szolgál. Ugyancsak örvendetes fejlemény annak kimondása, hogy a tűcsereprogram és más ártal omcsökkentő programok munkatársai egészségügyi tevékenységet végeznek, munkájuk nem ítélhető bűnsegédi magatartásnak, és egyben továbbra is biztosított a programban részt vevő kliensek, páciensek névtelensége. E két tényező a liberális drogpolitikát igazol ja. Aggasztónak tartjuk azonban, hogy a határozat következtében a büntető törvénykönyv újra a fiatal kipróbálókat fenyegeti börtönbüntetéssel. Bizonyos fokig a korábbi, indokolatlanul szigorú szabályozás felé tett visszalépésnek tekinthető, hogy a függőkke l szemben újra alkalmi fogyasztók - eseti, alkalmi fogyasztók - kerülhetnének börtönbe, ráadásul magatartásuk kereskedői megítélés alá eshetne. Az Alkotmánybíróság elnöke a döntést indokolva kijelentette: a kábulathoz való jog nem létezik. Amennyiben ezt a z állítást fenntartjuk, az azt a kötelezettséget rója a törvényalkotóra, hogy büntetőjogi összefüggésben szabályozza az egyébként vitathatatlanul nagyobb veszélyt jelentő és ugyancsak kábulatot okozó alkoholtartalmú termékek kereskedelmét, illetve fogyaszt ását. Végül problematikusnak tartjuk a határozatot amiatt is, ahogy ezt két alkotmánybíró különvéleményében ki is fejtette, hogy a testület határozatával büntető jogszabályt alkotott. A jogbiztonság követelményének megsértését is felvetheti az a tény, hogy mindezt az Alkotmánybíróság a büntető törvénykönyv büntető rendelkezéseinek azonnali hatállyal történő módosításával tette. Meggyőződésünk szerint amennyiben a Magyar Köztársaság Országgyűlése úgy változtatna szigorító értelemben a büntető jogszabályokon, hogy azt azonnali hatállyal próbálná meg életbe léptetni, az Alkotmánybíróság minden bizonnyal visszaküldené ezt a jogszabálymódosítást a parlamentnek, mondván, hogy a parlament nem hagyott megfelelő felkészülési időt a jogalkalmazóknak és a jogalanyokna k a változásra, és az is meggyőződésünk, hogy ebben az esetben az Alkotmánybíróságnak igaza is lenne. (13.00)
