Országgyűlési napló - 2004. évi téli rendkívüli ülés
2004. december 20 (197. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
13 asszony jelezte a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoport jából, hogy élni kíván ezzel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes asszony, alelnök asszony. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt az évértékelés kapcsán a Magyar Országgyűlés j ogalkotási munkáját értékelném, kitérjek néhány mondat erejéig arra az eseményre, hogy Gyurcsány miniszterelnök úr a szentatyánál látogatást tett. Tisztelt Képviselőtársaim! Két szempontból tartottam az ott történteket figyelemre méltónak a mai napirend el őtti felszólalásomban. A miniszterelnök úr hónapok óta többször emlegeti a klerikalizmust, amely szó önmagában is igen rossz emlékű szó, és ez nem volt gyakorlat az elmúlt években. Nem tiszta és egyébként nem is lehet tiszta a szocialisták lelkiismerete úg y általában az egyházak miatt. (Moraj az MSZP soraiban.) Egyszer meghirdettek a baloldaliak egyfajta klerikalizmust Mindszenty bíboros idején, egyszer pedig a hatvanas években. A baloldal, és ez tény, kedves képviselőtársaim, és ez nem az önök személyes fe lelőssége, de a baloldal ilyen múlttal rendelkezik, ezért nagyon óvatosan kellene a harcos kijelentéseket egy szocialista miniszterelnök úrnak elmondania. (Zaj.) Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja a Vatikánban a szentatya, ez rendjén van. Számomra az is rendjén van egyébként, hogy a két államot érintő kérdésekben tárgyalásokat folytatnak. Hogy a miniszterelnöknek a magyar egyházak egykét lépésével szemben kifogása van, talán itthon is az érintettekkel kellene elsősorban tisztázni és megoldást talál ni, de ez egyébként ízlés kérdése, én ezt is elfogadom. Az azonban példátlan, tisztelt miniszterelnök úr, hogy ha föl is vet ilyen kérdést, kilép az ajtón, és a nyilvánosság elé repíti mindezt. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Éretlen diplomáciai következmények éretlen diplomáciai tárgyalások után - ezt a sajtóban ilyen kirohanás formájában megtenni elfogadhatatlan. (Taps az ellenzék és a függetlenek soraiban.) Én tudom egyébként, hogy a baloldalon is sokan voltak, akik ezt a megoldást, a kilépés után tartott sa jtótájékoztató hangnemét egyébként a miniszterelnök úr szólózásának tekintették, ezzel jóérzésű baloldali nem érthet egyet. (Moraj az MSZP soraiban.) (11.30) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Két olyan esemény ad okot a parlament utolsó napján a felszólalásra, a miről a miniszterelnök beszélt: egy átfogó értékelés, a másik a Magyar Országgyűlésnek a jogalkotási munkája. Tisztelt Képviselőtársaim! A tavaszi ülésszakra előirányzott 50 törvényalkotási feladat 60 százaléka valósult meg, 31 jogalkotási feladatból 19et nem teljesített az Országgyűlés. Aztán átkerült az őszi ülésszakra a megoldatlan feladatok sokasága, 47 törvényalkotási feladat, és tisztelt képviselőtársaim, ennek alig egyharmadát sikerült megvalósítani. 47 törvényből 18 törvényalkotási feladat teljesül t! Ez alig egyharmada az őszre előirányzott munkának! S ebbe már beleszámoltam a most zárószavazás előtt álló törvényeket is. Tisztelt Képviselőtársaim! A lemaradások között olyan javaslatokat találunk, mint az alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróságról sz óló törvény, a jogalkotási törvény, a nemzetközi szerződésekről szóló törvény, a választási törvények módosítása, a közigazgatási reform vagy a gyógyszerpiac átfogó szabályozása, az egészségügyi reform, az energiaellátás, a távhőszolgáltatás, a vasútról sz óló törvényjavaslat. Ez mind vállalt és elmaradt jogalkotási feladat. De nemcsak a statisztika beszél önmagáért ilyenkor év végén, hanem az is, hogy ezek a törvények hogyan állták ki az Alkotmánybíróság próbáját. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíró ság elmarasztaló döntései 2004ben: a PSZÁFtörvény, amely ugyan formai okokra hivatkozott, de erre a törvényre azért került sor, mert a kormány egy jogalkotással, törvénnyel szerette volna az egyik személyi kérdését megoldani. A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálását alkotmányellenesnek tartotta az Alkotmánybíróság. A gyógyszerárak befagyasztása szintén
