Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 29 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért, 2004-2006” című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
934 A kormány azt akarja, hogy kevesebben legyenek a környezeti ártalmaktól szenvedők, kevesebb legyen az allergiás, a légzőszervi, a daganatos vagy a lelki beteg gy erek, csökkenjenek a gyógyítási ráfordítások. Elérjük azt, hogy több lesz a csend, kevesebb a por és a szennyezett levegő - már mindazok ismerik ezt például, akik a matricásított M5ös mentén élnek. Elérjük, hogy kevesebb lesz a szemét, a méreg és más árta lmas anyag körülöttünk, több lesz a rendezett, tiszta, egészséges lakóhely, a méregmentes élelmiszer, fennmarad élő örökségünk, és nem enyésznek tovább a szépséges magyar tájak. De mielőtt azt tetszenek mondani, hogy ez egy lózunggyűjtemény (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az!) , azért hadd mondjam el azt, hogy milyen lépések történnek például a hulladékok kezelésének modern megoldására. Gyors ütemben fejlesztjük a szelektív gyűjtést és újrahasznosítást. Beindítottuk és sikerrel fejezzük be a regionális hulla dékgazdálkodási rendszerek kiépítését. 2006 végére több mint tucatnyi térségben jönnek létre ezek a rendszerek: SzabolcsSzatmárBereg megyében, HajdúBiharban, Miskolcon, Szegeden, a Tiszatónál, Szolnok körzetében, a DunaTisza közén, a SajóBoldva vidék én, ÉszakkeletPest megyében, a homokhátságon, a Nyugat, az Észak- és a DélBalatonnál - egy szuszra csupán ennyi. Modern, jövőbarát gazdaság kialakulását támogatjuk, amelyben a gazdálkodók és a fogyasztók önkéntesen választhatnak környezettudatos megoldá sokat. Az ellenzék adók között sorolta a környezetterhelési díjat. Erre hadd idézzem Roosevelt amerikai elnököt, aki azt mondta, hogy az adó nem más, mint díj, amit azért a kiváltságért fizetünk, hogy szervezett társadalomban élünk. Hozzáteszem: mi, liberá lisok csak olyan adók, járulékok és illetékek hívei vagyunk ezen a téren is, amelyek érvényesítik a “szennyező fizet” elvét. Másképpen szólva, kevésbé az egész társadalommal, hanem sokkal inkább a környezeti ártalom okozójával fizettetik meg az elvett erőf orrások árát vagy a kártalanítás költségét. Tehát a “szennyező fizet” elve alapján még nagyobb hozzájárulást várunk a társadalom költségeihez. Az állampolgárok biztonságban akarnak élni. Ez nemcsak a jólét, de a szabadság és az igazságosság kérdése is. A t ársadalmi szolidaritás okán ezért javítani fogjuk az ország védekezőképességét az árvizek, belvizek és a környezeti balesetek ellen. Példátlan ütemben fejlesztjük az árvízvédelmi rendszert, nem árvízi helyreállításra, hanem biztonságos és modern védelmi lé tesítményekre akarunk többet költeni. A leszakadó Tiszavidéken jelentkezik a legnagyobb árvízi kockázat. Az ott élőkről a ma már emlegetett Vásárhelyitervvel gondoskodunk. Még ebben az évben - és aláhúzom: még ebben az évben - megkezdődnek a terv keretéb en a tivadari szűkület megszüntetésére irányuló hullámtéri munkák, a cigándi és a tiszaroffi tározók építési feladatai. A környezeti veszélyhelyzeteket szigorúbb ellenőrzéssel, hatóságok erősítésével, új szabályokkal csökkentjük, például a biztosítékadás b evezetésével. Fokozatosan felszámoljuk a múlt évtizedekig magunkkal cipelt súlyos szennyezési örökségét, amilyen a pécsi uránbánya, a nagytétényi Metallochemia vagy a budafoki barlanglakások. Megtehette volna ezt az előző kormány is, de nem tette, mi meg f ogjuk tenni. A köztársaság kormánya a környezetpusztítás felelősségében nem kíván osztozni az előző évtizedek tetteseivel, bár a következményeket kénytelen viselni. Ezért fel fogunk lépni a környezetkárosítás minden formájával szemben, kezdeményezni fogjuk az illegális szemétlerakók szigorú felelősségre vonását, ezért kezdünk hozzá a múlt örökségének felszámolásához az említett telephelyeken; ezért emelünk szót a külföldi, de az országunkat is fenyegető szennyezésforrások ellen, hogy csak a verespataki romá niai tervre gondoljunk, és természetesen ebben egységben vagyunk készek fellépni az ellenzék olyan jeles erőivel, mint amilyen TuriKovács Béla bizottsági elnök vagy Illés Zoltán képviselő úr. (14.30) Felszíni vizeinket és felbecsülhetetlen értékű ivóví zkincsünket nem hagyjuk tönkremenni. Az ÉszakAlföldön kezdődnek meg azok a beruházások, amelyek mindenkit az uniós előírásoknak megfelelő ivóvízhez juttatnak.
