Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 29 (169. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületben az ország! A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért, 2004-2006” című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
878 ezt régóta szorgalmazza, és egyetértésben a koalíciós partnerrel, ennek megfelelő személyi jövedelemadójavaslatot terjesztettünk be. Az imént megint hallottunk egyfajta eszmefuttatást, tisztelt képviselőtársaim, akkor hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy a Fideszkormány időszaka alatt, négy éven keresztül változatlan adókulcsokkal adóztunk, ami azt jelenti, hogy az átlagos jövedelmek nagyobbik része a 40 százalékos adókulcs mellett adózott, az átlag alatti jövedelmek pedig a 30 százalékos kulccsal adóztak. Ma az a helyzet, hogy az átlagos és az alatti jövedelmek a 18 százalékos kulccsal fognak adózni, és az afölötti jövedelmek fognak a 38 százalékos kulccsal. Ez egészen más, mint amit önök csináltak, és homlokegyenest ellenkezője természetesen annak, mint aminek c áfolására az imént Áder János kísérletet tett. A harmadik érv a kormányprogram mellett, hogy érvényesíti a rászorultság elvét. A program kimondja, hogy a szűkösen rendelkezésre álló forrásokat azoknak kell adni, akik arra valóban rászorulnak, a többieket n em kell támogatni, legfeljebb a későbbiek során kevesebbet kell elvenni tőlük az adók csökkentésével, és természetesen egyúttal egyetértek azzal is, amit a miniszterelnökjelölt úr mond, hogy nagyobb felelősségvállalás mellett. Kimondja a program, hogy nem nagy, hanem hatékony és éppen ezért persze olcsóbb államra van szükség, le akarja építeni a túlzott bürokráciát. Ez két dologról szól, tisztelt képviselőtársaim: egyrészt arról, hogy a megtakarítások teremthetik meg a fedezetét az adók csökkentésének, más részt szól arról, hogy a hatékonyabb állam magasabb színvonalú szolgáltatást képes nyújtani polgárainak. Támogatjuk a programot, mert rögzíti, hogy a politikának nem kell és nem szabad rátelepednie mindennapjainkra. Kimondja, hogy nem akar döntéseket hozni az emberek helyett, nem akarja megoldani a problémáikat, hanem segíteni akarja őket problémáik megoldásában. (9.40) Támogatjuk a programot azért, mert őszinte és felelősségteljes, csak annyit vállal, amennyit meg lehet valósítani, nem ígéret- és jelszóhal maz, hanem valódi, megvalósítható program. Tisztelt Képviselőtársaim! Az iménti felszólalásban egyrészt azt hallottuk, hogy mennyire rossz volt a kormány politikája, másrészt meg követelés hangzott el, hogy valósítsuk meg azt az ezek szerint rossz programo t. Egyrészt azt gondolom, hogy nem kell a múltba nézni (Derültség az ellenzéki oldalon.) , másrészt az ilyen típusú felvetésekkel nem kell foglalkozni, a kormánynak határozottan végre kell hajtania az elképzeléseit, és ha az ellenzéktől érkeznek jó javaslat ok - az iménti felszólalásban nem hallottunk ilyet, de ne adjuk fel a reményt , akkor azokat meg kell fogadni, és be kell építeni az elképzelések közé. Támogatjuk a programot azért, mert a liberális gazdaságpolitikát tartja követendőnek, hitet tesz a növe kedés és az egyensúly együttes követése mellett, vagyis úgy akar növekedést, hogy meg akarja őrizni az egyensúlyi követeléseket, úgy akar tartós növekedést, hogy közben az állam nem adósodik el. Mert, tisztelt képviselőtársaim, akkor lesz az embereknek töb b pénzük, ha úgy növekszik a gazdaság, hogy közben az állam nem adósodik el. Itt megint hadd álljak meg egy pillanatra. Az egyik oldalon persze érzékelem, hogy sok a probléma, és természetesen nagyon sokan élnek nagyon kevésből, a másik oldalon ugyanakkor súlyosan nem értek egyet azzal, hogy egyfajta gazdagellenes, gazdagság- és sikerességellenes hangulat kezd uralkodni a politikában. Vegyük észre, ha minél többen lesznek azok, akik sikeresek, ha minél többen lesznek azok, akik gazdagodnak, akkor lesz siker es és akkor lesz gazdag Magyarország. A politikának éppen arról kell szólnia, a gazdaságpolitikának meg különösen, hogy segítse azokat, akik a siker reményében vágnak bele egyegy elképzelésbe, segítse, támogassa őket, teremtsen megfelelő kereteket számukr a, hogy ők minél többen legyenek. Vegyük tudomásul végre, hogy a legjobb szociálpolitika az, ha az embereknek van munkahelyük, ahol pénzt keresnek, és azokkal foglalkozzon a szociálpolitika, akik minderre nem képesek, és ezért rászorulnak az állam
