Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - IVANICS FERENC (Fidesz):
842 Ha megnézzük a 2003as indulást, akkor azt mondhatjuk, hogy nagy reményekkel kezdte el a tervezést a kormány. Sajnos, nem teljesült. Mindannyian pontosan látjuk, hogy 2003ban az elmaradt béremelések okozta kárt p éldául az önkormányzatoknál már a parlamenti vita idején belátta mindkét kormánypárti frakció, hiszen különben nem jöhetett volna létre a bérhiki intézménye. Igaz ugyan, hogy már abban a helyzetben is tudtuk, hogy kevés lesz ez az összeg, hiszen az önkormá nyzatokat sokkal nagyobb mértékben terheli a forráshiány, az önkormányzatok sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek. Ha megvizsgálnánk azokat a nyilatkozatokat, amiket 2003 januárjában, 2003 februárjában tettek önkormányzati vezetők a kormánypárti oldalról, akk or bizony azt láthatjuk, hogy nem dicsérték agyon az akkori anyagi helyzetet. Nyilvánvalóan próbálták menteni a helyzetet, és próbálták az önkormányzat gazdálkodásában megtalálni azt a lehetőséget, amivel ezek a forrásokat, ezeket a lyukakat betömködték. Ü l itt most is olyan képviselő, aki egymilliárdos hiányról beszélt az önkormányzatot illetően, igaz ugyan, hogy az önkormányzat a mai Magyarországon olyan helyzetben van, amely elbírta ezt a komoly hiányosságot. Ha tovább nézzük 2003at, azt is mondhatjuk, hogy bizony megpróbálta a kormány egy olyan köpönyegbe csomagolni a megszorításokat, aminek Európai Unió a neve. Az európai uniós kötelezettségekre való hivatkozással olyan mértékű áfaemelést láthattunk 2003ban, amelyhez mérhető nagyonnagyon kevés volt. Mindannyian tudjuk, hogy a 12 százalékos áfából a 25 százalékosba tettek át olyan tételeket, amelyeket nem volt túlságosan szerencsés. Volt olyan is, amit beláttak, hogy ez így nem tartható, és az idei évben már másképpen van. De úgy hiszem, ez is azt jelz i, hogy már 2003ban előre érezték, milyen komoly problémák vannak, de mégis természetszerűleg végigcsinálták az évet, és levonták a következtetést. Balogh képviselőtársam az előbb kifejtette, hogy a területfejlesztésben milyen óriási előrelépések történte k. Ha a konkrét számokat nézzük, főleg a szűkebb pátriánkban, a NyugatDunántúlon, akkor azt láthatjuk, hogy a területfejlesztési források bizony nagyonnagyon elmaradtak. A 2003as év volt az, amikor akár GyőrMosonSopron, akár Vas és Zala megye rosszabb ul járt, mint a korábbi években. Mondhatjuk erre azt is, hogy nyilván olyan fejlettek Magyarországon, amely fejlettség nem kíván támogatást, de mégis felhívnám a figyelmet arra, hogy a Magyarország keleti és nyugati fele közötti különbség kisebb, mint ami Magyarország és Ausztria között megvan, tehát a nyugati határon élők effektíve nagyobb különbséget élnek meg. Az, hogy a forráselosztásban ezt hogyan és miképpen kell kompenzálni, egy másik törvényjavaslat vitájának a helye, de úgy hiszem, hogy kimondottan eredményekről beszélni ilyenkor nem túl szerencsés. Tehát láthattuk, hogy több területen is szűkítettek. Azt hiszem, az otthonteremtés eklatáns példája mindannak, amikor vizet prédikál, és bort iszik a kormány, amikor arról beszélnek, hogy szélesítik a ke dvezményezettek körét, ugyanakkor pedig abban az évben, 2003ban kétszer is szűkülnek a lehetőségek, mindannyian tudjuk, egyszer a nyár kezdetekor, egyszer pedig karácsony előtt kaptunk egy szűkítő csomagot. Jól jelzi az a pánikroham, amit éppen ekkor a ba nkoknak kellett átélni, hogy az emberek hogyan és miképpen élték meg az otthonteremtéssel kapcsolatos változásokat. Az előbb Gruber Attila elemezte az európai integráció helyzetét. Én is azt mondhatom, hogy bizony az európai integráció kapcsán sem teljes f okú volt a kormány tevékenységének az átgondolása, hiszen maga az Állami Számvevőszék állapítja meg, hogy bizony olyan költségvetési tétel, mint például a népszavazás, előre tervezett lehetett volna. Az átgondolatlanság jellemezte ebben a kérdésben a kormá ny tevékenységét. Nyilván az általános céltartalék azért tartalék, hogy oda olyan összegeket teszünk be, amiket aztán váratlan célokra használunk fel, de azt hiszem, amikor a kormánypárti retorika arról szólt, hogy egy európai uniós népszavazást meg kell t artani, nem tekinthető váratlan eseménynek. Az már csak egy meggy a habos tortán, hogy amikor ezeket az európai uniós forrásokat megpróbálták áthelyezni, és az uniós népszavazással kapcsolatban az összeget helyre tenni, akkor a
