Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz):
840 történt meg, akkor miről beszél a kormány akkor, amikor azt mondja, hogy zajlik a státustörvény korrekt végrehajtá sa. Hadd mondjak egy nagyon érdekes adatot, amely korábban már a mezőgazdaság tekintetében felmerült, de egy másik érdekesség a költségvetés, illetőleg a költségvetésben meghatározott keretek felhasználására. A határon átnyúló együttműködés keretében, tehá t a magyarosztrák, a magyarszlovén, magyarszlovák, magyarromán, illetőleg magyarukrán relációkban a korábbiakban a PHAREprogram keretében zajlottak ezek az együttműködések, és ebben a keretben támogatta a központi költségvetés. Bizonyára önök is talá lkoztak már a CBC, CrossBorder, illetőleg az Interreg III. programokkal kapcsolatban önkormányzatokat érintő fejlesztésekkel is. A csatlakozási folyamatban az előirányzatok és a 2003. évre jutó felhasználás úgy alakult, hogy a PHARE CBC HU 00X.programban az előirányzat 6070 millió forint volt, a felhasználás 2797 millió forint volt. A HU 01esben 7454 millió forint volt, a felhasználás 1027 millió forint volt. A következő programban 3241gyel szemben a felhasználás 3,9 millió. A HU 03XXasban 1404 millió volt az előirányzat, egyetlen fillér nem volt felhasználva. Az Interreg III.ban a HU 02XXasban 861 millió forint volt az előirányzat, a felhasználás 69 millió forint volt. A HU 03XXasban 590 millió forint volt az előirányzat, 3,3 millió forint volt a fe lhasználás. Tehát egészen pontosan az előirányzat ebben a két programban 19 030,9 millió forint volt, a felhasználás 3898,3 millió forint volt. Tudják önök, hogy a felhasználási hatékonyság mennyi volt? 20,1 százalék. Ez különösen akkor érdekes, ha az euró pai uniós pályázati pénzeszközök felhasználását fogjuk majd nyomon kísérni jövő ilyenkor. Egy 20,1 százalékos felhasználás már most előrevetíti a következő évi zárszámadásnál ennek a kérdésnek a még erőteljesebb hangsúlyozását. Hadd mondjak valamit a Honvé delmi Minisztérium fejezetről is, hiszen önök is tudják, hogy a szocialista kormány programjában meghirdette - ez még nem ez a rövidített változat, hanem az eredeti , hogy a honvédelmi költségvetést a ciklus alatt a GDP 1,6 százalékáról 1,81 százalékra em eli. Ez évenkénti félezrelékes növekményt jelent, és ennek megfelelően a 2003. évi költségvetésben a tervezett GDP 1,65 százalékát irányozták elő. Ez valójában akkor sem igaz, ha ezt a százalékot megkapta volna a tárca, hiszen jellemzően alultervezett a GD P. Ezt akkor lehetne igazándiból összevetni, amikor az év végén meglátjuk, hogy a megvalósult GDPhez képest milyen ez a szám. A kormány ebben következetes volt: nem csak most, a tárgyalt időszakban, azt megelőzően is elvont jelentős összegeket. Megállapít ható ennek ellenére, hogy nem csak az elvonásokkal volt gond, hanem a tervezési tevékenység is sok esetben megalapozatlan volt. Pontosan ezt mutatja, hogy részben a többletfelhasználás, részben az általános megszorítás ellenére pedig megtakarítás is maradt . Ez sajnos beigazolódott a későbbiekben is, akkor, amikor jelentős számban jelentkeztek a problémák a tárcánál. Aggasztó, hogy a HM igazgatási összes kiadásai több mint 50 százalékát a személyi juttatások teszik ki. Gond, hogy az elengedhetetlenül szükség es fejlesztések forrásai nem állnak rendelkezésre, ezért a beszerzések egy jelentős részét halasztott fizetésű szerződésekkel oldják meg. Ez azt mutatja, hogy a probléma tovább görgetődik, anélkül, hogy bármiféle megoldás mutatkozna. A professzionális hade rő infrastrukturális feltételeinek hiánya olyan magas fluktuációt idézett elő, ami az elvileg olcsóbb szerződéses állományt a folyamatos beöltöztetések, alapkiképzések miatt drágábbá teszi, mint ha csak sorozott állomány lenne. Tudják jól, mekkora a fluktu áció ebben a kérdésben. S hogy mekkora butaságok terhelik a költségvetést, hadd idézzek a Magyar Honvéd 58. számából, ahol Lamos Imre alezredessel van egy riport a szentkirályszabadjai harcihelikopterbázis áttelepítésével kapcsolatban: “Az már tudható mos t, hogy a közeli lőtéren (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) irányított rakétával nem tudnak lövészetet végrehajtani, ezért vissza kell majd mennünk Veszprém mellé.” Ugyanez a probléma Nagyorosziban, a Mistral2
