Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
830 százalékot adott a kormány, mondja ön - én nem láttam, de maradjunk annyiban, hogy igen. De ugyanakkor a bérek 50 százaléka, amely a működési költségek 8590 százaléka, az bérköltség, tisztelt képviselő úr. Te hát úgy gondolom, hogy 2003 igenis pontosan kormányzati, és ne tessék mellébeszélni, kormányzati intézkedésből többletterheket jelentett az önkormányzatoknak, és a központi költségvetés, az állami költségvetés ezt nem finanszírozta le. Nos, tehát úgy gondo lom, hogy a normatívák tekintetében is, nézzük csak meg ezeket a bázisszámokat, és kérem, a szakmával meg lehet vitatni, még a polgári kormány idejében elértük az általános iskolai oktatás 8085 százalékos állami normatíváját, azaz annyit finanszírozott a tényleges költségből. Ez lezüllött 65 százalékra, tisztelt képviselő úr. Akkor most ki ügyeljen arra, hogy a feladatok mellé forrást kell tenni, tisztelt képviselő úr? Én úgy gondolom, ez kormányzati felelősség, és a kormány sajnos ezt a fontos elvárást az elmúlt évben az önkormányzatok tekintetében nem teljesítette. Köszönöm, hogy szólhattam. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Újabb kétperces hozzászólásra megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Jauer nik képviselő úr megszólalására még egy dolgot: az önhikis rendszer megítélése. A képviselő úr okfejtésének végül is az volt a sommázata, hogy nincs olyan nagy gond ezzel az intézménnyel, mert mindössze a költségvetés fél százaléka forog ebben a rendszerbe n. Ez igaz. Ez igaz, de az is igaz, hogy ez 1220 önkormányzatot érint. Ez több mint a magyar települések egyharmada. És most már évek óta tartósan gyakorlatilag ugyanez a kör forog ebben az intézményben. Ezek az önkormányzatok vagy kapnak pénzt, vagy nem k apnak pénzt. Egy biztos: úgy indulnak neki az évnek, hogy esetleg az év őszén juthatnak csak hozzá azokhoz a forrásokhoz, mondjuk, a második ütemben, amelyek egyszerűen ahhoz kellenek, hogy túléljék az adott évet. De ezeknek az önkormányzatoknak is fejlesz teniük kellene, ezeknek is álmodozniuk kellene arról, hogy európai uniós forrásokhoz akarnak hozzájutni. Én azt látom, hogy a magyar települések több mint egyharmada, nem azt mondom, hogy ki van iktatva ebből a rendszerből, de nehezebben fér hozzá azokhoz a fejlesztési forrásokhoz, amelyek elkelnének ezeken a településeken azért, mert egyszerűen lehetetlen az önkormányzati finanszírozási rendszer. Normatívnak gondoljuk, de 1200 önkormányzat esetében ez a normativitás csak ezekkel a rásegítő szabályokkal érv ényesül. Tehát én azt gondolom, hogy itt lenne az ideje annak, hogy a jövő évi költségvetés megtervezésénél, ha csak a költségvetés fél százalékáról van szó, akkor próbáljuk ezeket a forrásokat úgy eljuttatni ennek a körnek - hova kell eljuttatni, a kicsi településekre, az ezer főnél kisebb települések nagyrészt azok, amelyek rárepülnek erre az önhikis rendszerre. Ők azok, akik azt gondolom, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élnek, akkor próbáljuk elérni, még egyszer mondom, képviselő úr, közösen azt, hogy ez már az év elején egy normatív elosztási rendszerbe odakerüljön. Gilvánfát említette meg, mint az egyetlen olyan települést, amelyik gyakorlatilag csődbe jutott. Ez is jelzi azt, hogy ez az intézmény, amit szerepeltetünk egyfajta kisegítésként , idejétmúlt, ezt kivehetjük a rendszerből, mert gyakorlatilag pár millió forintot vett csak igénybe önkormányzat ilyen címen, és ez Gilvánfa volt, a baranyai Gilvánfa. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólá sra megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, MSZP. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Babák képviselő úrnak csak annyit, hogy a költségvetés nem 12,1 százalékot adott, az önkormányzatok költségvetési főösszege emelkedett 12,1 százalé kkal, a központi költségvetésből származó bevételek több mint 30 százalékkal emelkedtek, és ezenkívül törvényi változás miatt a gépjárműadó legalább megduplázódott - száz százalékban , és a személyi
