Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
795 HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A zárszámadás kultúrával foglalkozó összegeivel kapcsolatosan szeretném elmondani a véleményemet, véleményünket. A 2003. évi költségvetés visszalépés volt a kultúra világában is, hiszen a minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési főösszege több mint 10 milliárd forinttal alacsonyabb volt, mint 2002ben. Drasztikusan csökkentették a beruházásokat a kultúra területén, a szocialist a kormány elkezdte működését, és például a múzeumi rekonstrukciók előző éves keretét több mint 43 százalékkal csökkentette 2003ra. 2002ben jelentős, olyan múzeumi rekonstrukciók indultak, amelyek kapcsán egyébként most adták át a múzeumokat önök, hiszen nem egy év alatt lehet egy ilyen nagy programot befejezni, de újak gyakorlatilag nem indulhattak, 40 százalékkal csökkentették ebben az évben a múzeumi rekonstrukció keretét. A műemlékvédelem kivéreztetése is ekkor kezdődött el, 2003ban. Ez a program pers ze folyik, és mára egészen odáig jutott, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a területtel foglalkozó főosztályt megszüntették, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon a területtel foglalkozó főosztályt megszüntették, de 2002ről 2003ra 60 százalé kkal csökkentették az ezen a területen felhasználható támogatások összegét. Ezekből műemlékek újulhattak, illetve újulhattak volna meg; az a program, ami elkezdődött a polgári kormány idején e tekintetben, derékba tört. 2004re újabb 60 százalékkal csökken tették, és kíváncsi leszek, jövőre megengedike maguknak azt, hogy esetleg már nulla forintot állítanak be erre a programra. Mindenesetre 2003ban kezdődött ez a folyamat egy drasztikus csökkentéssel, mondom: 60 százalékkal kevesebb összeg állt rendelkezés re a nemzeti örökség programban. De nem változott a közművelődési normatíva sem. A könyvtári érdekeltségnövelő pályázat összege, a múzeumi, a művelődési házi, önkormányzatoknak szóló érdekeltségnövelési pályázatok összege sem változott. Aközben, amikor a k ulturális intézmények kiadásai, a rezsiből fakadó kiadásai, a fűtésszámlák, a bérek, egyebek kiadásai változnak, nem kaptak erre több pénzt az önkormányzati fenntartású intézmények sem. A nemzeti kulturális alapprogramnál is soksok probléma lelhető fel. E bben az anyagban, ebben az úgynevezett 2003. évről szóló költségvetési anyagban, a zárszámadásban írnak részletesen a nemzeti kulturális alapprogramról, de csak a politikai lózungokat ismételgetik ahelyett, hogy egy elemző munkát elvégeztek volna, pedig ér demes lett volna. (16.00) Egy fontos vita volt közöttünk, hogy jóe az, hogy a nemzeti kulturális alapprogram kereteit a miniszter fölhasználhatja, és a polgári kormány idején 50 százalékban használhatta a miniszter és dönthetett ezen keret terhére, míg az önök esetében 25 százalékos ez a keret, és önök nagy diadalittasan azt mondják, hogy ez micsoda demokratikus dolog, hiszen önök csökkentették ezt a keretet, és a miniszter már csak 25 százalékban, fele annyi összegről dönthet. A fele annyi összeg azért ne m igaz, mert ténylegesen több milliárd forintról dönt most a miniszter, merthogy a nemzeti kulturális alapprogram egy járulékbevételes alap, amelynek a 25 százaléka így is több; illetve korábban, a polgári kormány idején sosem használta ki a miniszter ezt a keretet, mert mintegy 33 százalékban történt miniszteri döntés ezen keret terhére, és nem 50 százalékig. De nem ez a probléma, hanem az, hogy önök elhallgatnak egy nagyon fontos tényt ez ügyben. Azt, hogy míg korábban az 50 százalék terhére a nemzeti int ézményeknek, a nagy könyvtáraknak, múzeumoknak is ide, ennek az 50 százalékos miniszteri keretnek a terhére kellett pályázni, mert nyilván a minisztérium tudja eldönteni, hogy egyébként is az ő költségvetésében szereplő intézmény milyen egyéb támogatásokat kapjon még, addig az önök idején már ezt a keretet, ezt a lehetőséget átutalták a szakmai kollégiumokhoz, és a 25 százalék tisztán miniszteri döntés maradt, a nagy intézmények már nem pályázhattak így, és nem kaphattak támogatást ebből a miniszteri keretb ől. Így a miniszteri keret, és az, amit a miniszter eloszt, emiatt sokkal szabadabb felhasználású és sokkal nagyobb keret, hiszen korábban a miniszteri keretnek több mint a fele ilyen nagy nemzeti