Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi tevékenységéről szóló jelentés; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2002. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2002. évi tevékenységéről szóló beszá... - ELNÖK (Mandur László): - VINCE MÁTYÁS, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke, a napirendi pont előadója:
745 híreket lefordítva és megszerkesztve látjuk el híranyagokkal a szerkesztőségeket. Legalább annyira fontos, hogy az MTI a hírműfajban a magyar sajtó legnagyobb szakmai műhelye, munkatársai a nap 24 órájában messze a legtöbb saját készí tésű hírt, tudósítást teszik le szerkesztőjük asztalára arról, hogy mi történt aznap, hogy mi történt aznap Magyarországon politikában, gazdaságban, kultúrában egyaránt. Másképpen fogalmazva: közszolgálati funkciójából adódóan az MTI az egyetlen hírszolgál tató Magyarországon, amely egyfajta teljességre törekszik, arra, hogy az élet minden területén jelen legyen, és az eseményekről, illetve folyamatokról beszámoljon. (12.00) Deklarált célja, mi több, törvényi kötelezettsége a tájékoztatás az emberek széles k örét érintő valamennyi történésről. Részben ez a kötelezettség, részben a munkát végző MTIsek szakmai tapasztalata, szellemi kapacitása adja az MTI egyediségét és sok esetben nélkülözhetetlenségét a hazai és a határon túli magyar szerkesztőségek számára. Az már kevéssé közismert, hogy az újságírói háttérmunkát az ország legnagyobb híradatbankja segíti az MTInél, és persze nemcsak az MTIs újságírókét. Az elmúlt egy évben több mint 670 ezer lekérést regisztráltunk sajtóadatbanki előfizetőink részéről, enny i alkalommal segítettük más szerkesztőségek és a felhasználók munkájának tényszerűségét, megalapozottságát. Szintén kevéssé ismert, hogy nem kis erőfeszítéssel az MTI állítja össze a várható eseményeknek azt a regiszterét, az úgynevezett napi és heti tükrö t, amely pontos információkat tartalmazva hétről hétre és napról napra előre jelzi az országban várható eseményeket, megalapozva ezzel többek között azt, hogy az egész magyar média előre tervezhesse, szervezhesse munkáját. És az MTI büszkélkedhet az ország legnagyobb képarchívumával is. Több mint 13 millió fotót őrzünk, és hála a néhány éve megindult digitalizálásnak, illetve saját fejlesztő munkánknak, e nemzeti kincs egyre nagyobb hányadát tudjuk vevőink rendelkezésére bocsátani a legkorszerűbb technikák révén. Engedjenek meg még egy kitérőt, mielőtt az MTI két konkrét és speciális évéről szólnék. Vasárnap érkeztem vissza Moszkvából, ahol a világ hírügynökségeinek első világkonferenciáján vettem részt, és ahol módom nyílt felszólalni, az MTI eredményeit, g ondjait és fejlesztési elképzeléseit ismertetendő. A konferencián öt világrész hírügynökségeinek vezetői cseréltek eszmét helyzetükről, és magam is meglepődtem azon, hogy problémáink mennyire hasonlóak; talán nem túlzok, ha azt mondom, a hírügynökségek vil ágszerte bajban vannak. A világ egyik legtekintélyesebb hírügynöksége, a Reuters a múlt év utolsó negyedében 12 százalékkal kevesebb bevételt regisztrált, mint egy évvel korábban. Részben e kedvezőtlen tendencia ellensúlyozására tett lépéseinek egyikeként több mint ezer munkatársától volt kénytelen megválni. Vagy vegyük az AP amerikai hírügynökséget: a múlt évi 21 millió dolláros adózás előtti veszteség arra kényszerítette, hogy működésének folytonossága érdekében hatalmas kölcsönt vegyen fel. A német DPA h írügynökség is veszteséggel számol erre az évre, és miközben szolgáltatásaik színvonalából nem akarnak engedni, költségeiket csökkentik, és azt várják, hogy jövőre még nem, de 2006ban már nyereségesen tudnak gazdálkodni. A világkonferencián tartott előadá somban többek között arra kerestem a választ, mi az oka annak, hogy a hagyományos hírügynökségi modell válságban van. Szerintem ennek három alapvető oka van. Az egyik az internet térhódítása és ennek nyomán a közvetlenül és ingyenesen elérhető hírek számán ak drasztikus növekedése. A másik a médiumok bulvárosodása, az a folyamat, és ez nemzetközileg tetten érhető, amelyben a komoly, ellenőrzött információ leértékelődik, s teret nyer a pletyka, a felületes és szenzációhajhászó információ. A harmadik ok pedig az, hogy sok médium, amely eddig a hírügynökségi híreknek csak felhasználója volt, saját maga is megjelent mint versenytársunk a hírpiacon. Jó példa erre a CNN hírtelevízió, amely ma már nemcsak hírtelevíziót működtet, hanem saját híreivel is megjelenik az interneten, konkurenciát támasztva a hagyományos hírügynökségeknek. Az internet elterjedése kézzelfogható bevételkiesést is okoz a hírügynökségeknek, egyrészt azzal, hogy ingyen elérhetővé teszi a hírek széles választékát, de azzal is, hogy a világhálón f ellelhető
