Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A lakásszövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSIHA JUDIT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
725 kerülő szabályozása, e horribilis vagyon biztonságos, rugalmas, ellenőrizhető és folyamatos működése alkalmazható, világos szabályozást igényel. Talán éppen ezért s zületett meg 2000ben a szövetkezeti törvényben az a rendelkezés, hogy 2006. december végéig a lakásszövetkezeteket külön törvényben kell szabályozni. S kedves képviselőtársaim, most, 2004 szeptemberében itt van előttünk ez a törvényjavaslat, és ez a törvé nyjavaslat azoknak az igényeknek kíván megfelelni, amiket az előzőekben vázoltam. Abból indul ki, hogy a lakásszövetkezetek élete, belső működése sok rokon vonást mutat a társasházakéval. Alapvető feladatuk ugyanis a lakhatás biztonsága, az ott élők nyugal mának biztosítása, az épületek biztonságos, hatékony működtetése, üzemeltetése, fenntartása, felújítása. Ezért mutat a javaslat részletes rendelkezéseiben számos hasonlóságot a társasházakról szóló törvényhez. A különbség a cégforma különbözőségéből fakadó , eltérő gazdálkodásban van. Éppen a hasonlóságok és a lakásszövetkezetek meglévő működési zavarai indokolják, hogy a lakásszövetkezetek - hasonlóan a társasházi szabályozáshoz - szabad akaratukból alakulhassanak át társasházzá, vagy szétválhassanak, vagy egyesülhessenek, vagy éppen kiválhassanak, ha érdekeik úgy kívánják. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat előkészítése során választókerületemben és máshol is jó néhány lakásszövetkezeti közgyűlésen vettem részt. E közgyűlések is nagyban hasonlítottak egy társa sházi közgyűlésre, azonban újra és újra felmerült, hogy az óriási, néha kétháromezer lakást magában foglaló lakásszövetkezet áttekinthetetlen, döntési mechanizmusa túl lassú, nehézkes. Az egy lakásszövetkezethez tartozó, de különböző épületekben lakók sok szor úgy érezték, hogy éppen az ő házuk kerül méltánytalan helyzetbe másik épületek miatt. Ez sok konfliktus és bizalmatlanság forrása, s ezért is örülök annak a lehetőségnek, hogy a közösség döntsön akár a kiválásról is. A törvényjavaslat formálódása közb en többször volt alkalmam találkozni a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének vezetésével, részt vehettem a szervezet két küldöttgyűlésén is. Jó szívvel mondhatom: a szövetség felelősen és kritikusan kísérte figyelemmel a törvényjavaslat készítésének te ljes folyamatát. Érzékenyen reagált minden apró kérdésre, s az, hogy ma ezt a javaslatot tárgyalhatjuk, a lakásszövetkezeti szférát legjobban ismerő érdekképviseleteknek is köszönhető. Nem állítom, hogy a szervezet minden egyes javaslata visszaköszön ebben a javaslatban, de azt igen, hogy a legfontosabbak benne vannak, s a törvényjavaslat iránya megfelel az érdekképviseletek igényeinek. Kedves Képviselőtársaim! Szóltam már arról, hogy a lakásszövetkezet és a társasházak közötti különbözőség a cégforma külön bözőségéből eredő eltérő gazdálkodásból fakad. A lakásszövetkezet ugyanis saját vagyonnal rendelkező jogi személy, szemben a társasházzal, ahol a közös használatú terek osztatlan közös tulajdonban vannak, és nem jogi személy. Ebből fakad, hogy a lakásszöve tkezet cégeljáráshoz között, a cégbíróság egyben a törvényességi felügyeletet is ellátó szervezet. A társasház mint sajátos közösségi tulajdoni forma alapító okiratát viszont a földhivatalnál mint telekkönyvi hatóságnál tartják nyilván, a tulajdonosok jogv itái pedig a rendes bíróságra tartoznak. Különbség az is, hogy a lakásszövetkezetek nyereségét vissza kell forgatni a lakásszövetkezetbe, ily módon nonprofit vállalkozásról van szó. A társasház - mint tudjuk - nem ilyen. Ezek és más meglévő különbségek mel lett a működésben - és ezt hangsúlyosan húznám alá - sok a hasonlóság a társasházakéhoz. Ez nem csoda, hiszen mindkét formában családok élnek, akiknek együttélését hasonló módon kell szabályozni. Ennek az az indoka, hogy gördülékeny, konfliktusoktól mentes lehessen a ház élete. Kedves Képviselőtársaim! Biztos vagyok abban, hogy a törvényjavaslat vitája során több módosító indítvány érkezik, amelyek azt célozzák, hogy a lakásszövetek élete minél jobb legyen. Magam is jó néhány módosító indítvány benyújtására készülök. Bízom abban, hogy ez a vita is - hasonlóan a társasházi törvényjavaslatról folytatott vitához - szakmai vita lesz, és az Országgyűlés egy jó, jól alkalmazható és a lakásszövetkezetben élők számára is elfogadható törvényt fog alkotni. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatása után fogadja el. Reményt
