Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A lakásszövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
721 mindenekelőtt a működés és a belső jogviszonyok tekintetében sokkal inkább kapcsolódnak a társasházi közösségekhez, mint az összes egyéb szövetkezeti jellemzőhöz. Tehát a határvonalat, a h ovatartozást sokkal inkább ide lehet és kell sorolni a társasházi tulajdonlási formához, mint valamiféle szövetkezeti tevékenységhez. A törvényjavaslat ezért kifejezetten a működtetés és a lakásszövetkezeti tagok együttélésének szabályozása tekintetében a társasházi törvény szabályozási elveihez kapcsolódik. E tekintetben a lakásszövetkezeti törvénynek ugyanúgy a gyors és rugalmas döntések meghozatalát kell segítenie a jogbiztonságot szolgáló részletes szabályozás útján, mint a társasházi törvénynek. Tehát ugyanazokat az elveket vettük figyelembe, mint amit a társasházi törvénynél is a tisztelt Országgyűlés elé terjesztettünk. Ez indokolt, hiszen a lakóépületek fenntartásában, a források megteremtésében, illetőleg a működtetésben a társasházi közösségek és a lakásszövetkezetek hasonló gondokkal küszködnek. Hasonló gondokra kell megoldást találni a törvényi szabályozásnak. Miért van akkor szükség mégis a társasházi törvénytől elkülönített szabályozásra? - kérdezhetik joggal. Nos azért, mert a társasházak és a lakásszövetkezetek között a tulajdonjogi helyzetben alapvetően eltérés van; tehát a már kialakult tulajdonjogi helyzetben. Alakuláskor a lakásszövetkezeti tagoknak csak a lakás vételárát kellett megfizetniük annak idején, amikor a lakásszövetkezet létrejöt t, mert az épület többi részének, a teleknek, a közművesítésnek a költségeit az állam finanszírozta saját forrásaiból. Ezért a telek és az épület közös részei a lakásszövetkezet mint jogi személy tulajdonában vannak, a lakások pedig a lakásszövetkezeti tag ok egyéni tulajdonában állnak. A társasházban a tulajdonostársak az épület közös részeit, a telket és a közművesítés költségeit is kifizették. Tehát ez egy nagyon jelentős különbség, hogy a lakásszövetkezeteknél, a társasházaknál pedig maguk a tulajdonosok . A társasházaknál ezért a telek és a közös épületrészek a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonát képezik, amelyeket tulajdoni hányaduk arányában kell fenntartani. Tehát ha egy társasházban van egy nagyon nagy lakás meg egy kicsi lakás, a rendező elv a teherviselésben a tulajdoni hányad. A lakásszövetkezet az épület fenntartásának költségeit elsősorban a lakásszövetkezeti tagok befizetéseiből finanszírozza. Ezen kívül jogi személyiségéből adódóan az épület fenntartására az általa végzett vállalkozói te vékenységből származó bevételeit is felhasználhatja, ez elég gyakori a lakásszövetkezeteknél. Mindezekből következően a tulajdonjogi helyzet és az ebből adódó döntési, szervezeti, gazdálkodási kérdéskör az, amelyben a lakásszövetkezeti törvénynek továbbra is alapvetően el kell térnie a társasházi törvénytől. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném kiemelni a törvényjavaslatnak néhány fontos rendelkezését. A lakásszövetkezeteknek az alapszabályban rendezni kell a fenntartás, a működés biztonságát szolgáló kérdéseke t. Így különösen a fenntartási költségek viseléséről és felosztásának módjáról, a közgyűlés hatásköréről és eljárási szabályairól, a tisztségviselőkkel szemben támasztott szakmai követelményekről és a kizáró okok meghatározásáról kell a közgyűlésnek határo znia. Az alapszabályban elő kell írni továbbá az igazgatóságnak a költséghátralékok megfizettetésére vonatkozó feladatait és a teljesítés határidejét, például az adós felszólítására, fizetési meghagyás kibocsátására, jelzálog bejegyzésére. Erre szükség van a lakásszövetkezeti tagok és az egész lakásszövetkezet biztonsága és a jogbiztonság érdekében. A javaslat részletesen és egyértelműen tartalmazza a lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok alapvető jogait és kötelezettségeit. A javaslat a lakhatás nyugalma érdekében a közgyűlés számára döntési jogot ad ahhoz, hogy a lakásszövetkezet a tulajdonában lévő üzletet, műhelyt és más helyiségeket milyen tevékenység végzésére használhatja vagy hasznosíthatja. A lakások tulajdonosainak, bérlőinek és használói nak megfelelő együttélése érdekében meg kell határozni a lakásszövetkezet házirendjét. Ez apróságnak tűnhet a szabályozás nagy léptékű változtatásai mellett, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ahhoz, hogy nyugodtan, nyugalomban tudjanak élni egymás mellett az emberek egy lakásszövetkezeti nagy lakótömbben, ez egy fontos jogosítvány, és az is, hogy ezeknek a szabályoknak érvényt szerezhessenek.
