Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF):
713 Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gémesi György frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából: “Az önkormányzatok napja” címmel. Önt ille ti a szó. DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés, követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Charta alapkövetelményeit, elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. “A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.” (9.20) Tisztelt Ház! Az előbbi idézet a helyi önkormányzatokról szóló, '90ben elfogadott törvény első néhány sora. Az akkori MDFes többségű parlament által elfogadott kétharmados törvény eredményeképpen alakult meg a közel 1600 tanácsból több mint 3100 önkormányzat. Ennyi közösség kezdte meg a műkö dését e törvény hatására, mely hosszú idő után újra lehetőséget adott az önállósági törekvéseik megvalósítására. Ennek eredményeképpen indult meg a települések, egyben a magyarországi vidék nagy ütemű fejlődése. Az önkormányzatok a törvényben rögzített fel adatok ellátásához akkor megfelelő mennyiségű pénzt kaptak. A Magyar Demokrata Fórum által vezetett koalíciós kormány idejére mint felhőtlen önkormányzati időszakra emlékeznek a polgármesterek, politikai hovatartozástól függetlenül. A nagyfokú önállóság pl uszenergiákat szabadított fel, melyek erősítették a települést mint közösséget, miközben látványos fejlődést tapasztalhattunk. Az 1995ös Bokroscsomag volt az első roggyantó ütés az önkormányzatok számára. Ennek egyik legjellemzőbb mutatója, hogy 428ról 822re, azaz kétszeresére nőtt az önhibáján kívüli hátrányos helyzetű települések száma. Soha ilyen méretű visszaesést a későbbiek során nem láthattunk, és tény, hogy minden ellenkező próbálkozástól függetlenül az önkormányzatok költségvetési pozíciói foly amatosan romlottak, és állandósult, hogy többletfeladatok megfelelő finanszírozási háttér nélkül kerültek a településekhez, melynek eredményeképpen kiürültek a tartalékok, és a helyhatóságok felélték vagyonuk legnagyobb részét. A második roggyantó ütés a 2 002es esztendőben a kormányváltás után átgondolatlanul megszavazott száznapos program keretein belül megvalósított közalkalmazotti béremelés, melynek fedezetét az ígéretek ellenére csak részben biztosította a költségvetés a települések számára. A legjóind ulatúbb számítások szerint is mintegy 120150 milliárdos, fedezet nélküli újabb teher nehezedett az önkormányzatokra. Ennek eredményeképpen a fejlesztések visszaestek, és számos település működési zavarokkal küszködik. Tisztelt Belügyminiszter Asszony! Önö k több pénzt ígértek az önkormányzatoknak, ami joggal tette bizakodóvá a települések vezetőit. A több pénz valóban igaz volt, de a többletterhek nagymértékben meghaladták az ehhez biztosított pénzeszközöket. Hiába döntött 2000ben az Országgyűlés arról, ho gy a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30át, az első helyhatósági választások napját a helyi önkormányzatok napjává nyilvánítja, sajnos az ismert okok miatt az ünnepi hangulatot beárnyékolja a lassan ki alakuló válságos helyzet. A 2003as zárszámadásból világosan kiderül az önkormányzati pozíciók további romlása. Az önkormányzatok bevételei nem nőttek a szokott ütemben, csökkent a befolyt iparűzési adó, s nyilván ennek eredménye, hogy az előzetesen tervez ett 11 milliárd forint helyett 63 milliárd forint hitelt vettek fel a helyhatóságok. Nem csökkent, sőt enyhén emelkedett az önhibáján kívüli hátrányos helyzetű települések száma, és nagymértékben visszaestek a fejlesztésre fordított pénzeszközök.
