Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 27 (167. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz):
701 Az egyetem feladataiból számos esetben és így Szegeden is az önkor mányzati intézmények kiveszik a részüket, hiszen a szegedi kórházak oktató kórházak, a Szegedi Egyetem oktató kórházai. Másfelől pedig a Szegedi Egyetem lakossági egészségügyi feladatokat is ellát. Tehát Szeged és vonzáskörzete esetében egészségügyi szakfe ladatokat vesznek át egymástól. (19.10) Az egyetem tehát része a területi ellátási feladatoknak, és munkaszervezés szempontjából is együttműködésre vannak ítélve, például az ügyeletek ügyében. A hatályos jogszabályi környezet nem korlátozza a feleket abban , hogy szabadon megállapodjanak a feladatellátás mikéntjében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezért tehát azt tudom felajánlani a képviselő úrnak, Szeged város önkormányzatának és a klinikának, hogy a legtöbb tudásunkkal e gyüttműködünk a feladatok legésszerűbb szervezésében. Köszönöm szépen. (Dr. Gombos András tapsol.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bóka István képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót, ötperce s időkeretben. DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Hazánk lakosságának vízellátását mintegy 95 százalékban parti szűrésű, talaj, karszt, illetve rétegvizek, összefoglalóan felszín alatti vizek szolgáltatják. A vízmű vekkel feltárt üzemelő, valamint a még használatba nem vett úgynevezett távlati, mintegy 700 vízbázis sérülékeny, nincs természetes védőrétege, azaz a kőzetekben tárolt és mozgó vizet a felülről jövő esetleges szennyeződéstől semmi sem védi meg. Ezeknek a vízbázisoknak a védendő vízmennyisége valamivel meghaladja az 5 millió köbméter/nap értéket. A felszíni eredetű szennyeződés vagy már megjelent a vízben - például mint a legutóbb Esztergomnál, korábban Szekszárd esetében , vagy potenciálisan bármikor megj elenhet. A sérülékeny vízbázisokból ellátott települések között jelentős lakosságszámú városok - Budapest, Miskolc, Pécs, Szekszárd és sorolhatnám még , továbbá kis lélekszámú falvak egyaránt megtalálhatók. A kormány, felismerve a vízbázisok védelmének sz ükségességét 2249/1995. (VIII. 31.) számú rendeletében gondoskodott a sérülékeny vízbázisok biztonságos helyzetének anyagi fedezetéről. Kétévi előkészítő munka után 1997ben indult el a sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezésének beruházási folyamata, a mely szakmailag a 123/1997. (VII. 18.) számú kormányrendeleten alapszik. Egész pontosan “A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről” a kormányrendelet címe. A költségvetésből a vízbázisvédelemr e fordítható források fokozatosan csökkentek, és ennek eredményeként 2003 végéig a veszélyeztetett vízbázisok mindössze 36, azaz harminchat százalékánál fejeződtek be a munkálatok. A 2004. évi előirányzat szerint 56 vízbázis munkálatainak kellett volna bef ejeződnie, mintegy 2 milliárd forintos kerettel. A tavaszi elvonások miatt azonban 2004re csak a fenti összeg 29 százaléka maradt meg, 580 millió forint, ami 16 vízbázis befejező munkálatait teszi csak lehetővé. Az idén be nem fejeződő munkálatok befejezé séhez szükséges összeget a szaktárca, vagyis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jövőre nem akarja biztosítani, sőt teljesen le akarja állítani legjobb tudomásunk szerint a vízbázisvédelmi programot. Ez azt jelenti, hogy az idén be nem fejeződő 40 v ízbázis munkálataira eddig fordított több mint 1820 millió forint, tehát 1,8 milliárd forint eredménytelenné válik, és a vízbázisok csaknem felén el sem fog kezdődni a munka. Ez utóbbi főleg a kisebb önkormányzatokat fogja érinteni.
