Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 27 (167. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
693 érdekében tesz javaslatot. A módosítás alapvetően kiigazító jellegű, és arra irányul, hogy a hulladékgazdálkodási törvényben ha sznált “pályázati eljárás” fogalma helyett a “közbeszerzési eljárás” kifejezés kerüljön használatra a hulladékgazdálkodási törvényben. A hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet megfelelően és a közbeszerzési törvénnyel összhangban szabályozza a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására és a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló eljárást, sőt a hivatkozott végrehajtási rendeletbe beépítésre kerültek a hulladékkezelési közszolgáltatás, illet ve a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés közbeszerzési eljárás során figyelembe vehető sajátosságai is. A módosító javaslat elfogadása a hulladékgazdálkodási törvény és a közbeszerzési törvény közötti összhangot rontaná le. Egyébként pedig a törvén yjavaslat általi módosítás kifejezetten utal arra, hogy a közszolgáltatók kiválasztása érdekében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a közbeszerzési törvény alkalmazásának előfeltételei nem állnak fenn, így például ha nem visszterhes sz erződés megkötésére kerül sor, vagy a közbeszerzési törvényben nevesített valamely kivételi eset áll fenn. Mindamellett, tisztelt képviselő asszony, szeretném önt arról tájékoztatni, az imént Gombos András államtitkár úrral röviden egyeztettünk arról, hogy egy kapcsolódó módosító javaslat elfogadását nem tartjuk teljesen kizártnak. Ezt előre, látatlanban még nem tudom megígérni, de próbálunk az ön segítségére lenni abban, hogy egy remélt célt esetleg közös elhatározással elérhessünk. Most kérem, engedjék me g, hogy a továbbiakban néhány gondolat erejéig röviden reflektáljak az általános vitában elhangzottakra vonatkozóan. Elhangzott, hogy a törvényjavaslat lerontja az ingatlanbeszerzésekre vonatkozó hatályos szabályokat. Amint azt az expozémban már hangsúlyoz tam, a törvényjavaslat általi módosítás nem érinti az ingatlanokra vonatkozó közbeszerzési kötelezettséget. Továbbra is kötelező a közbeszerzési eljárás lefolytatása az ingatlanok beszerzése esetén, ugyanakkor már a hatályos szabályok is lehetőséget biztos ítanak az ajánlatkérő számára arra, hogy a nyílt, illetve a meghívásos eljárás helyett hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárást folytasson le. Megjegyzem, a korábbi közbeszerzési törvény is lehetőséget biztosított az ingatlanbeszerzésekkel kapcsolatba n hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra, e tekintetben az új törvény tehát a korábbi szabályozást tartotta fenn. A hatályos szabályozás azt mondja ki, hogy az ajánlatkérőnek csupán a lehetőségekhez mérten kell három ajánlattevőt bevonni a tárgyalásba. A módosítás csak azt kívánja egyértelművé tenni, hogy amennyiben csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására, nem kell alkalmazni a legalább három ajánlattevő bevonására vonatkozó kötelezettséget. Ebben az esetben az ado tt ingatlan tulajdonosának kell ajánlattételi felhívást küldeni, és vele lehet tárgyalni. A módosítás tehát csak ésszerűsíti a hatályos szabályokat. Mivel azonban közérdek fűződik ahhoz, hogy az adott ingatlanbeszerzésről, szerződéskötésről hirdetmény útjá n megfelelő tájékoztatást adjon az ajánlatkérő, ezért természetesen ezek a szabályok érvényesülni fognak a jövőben is. Továbbá az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes kontrollja ebben az esetben is érvényesülni fog, ső t a döntőbizottság ennek keretében azt is vizsgálhatja, valóban fennálle az a körülmény, hogy csupán egyetlen ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására, és így jogszerűen mellőztee a legalább három ajánlattevő bevonására vonatkozó kötelez ettséget. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a közösségi irányelvek nem írnak elő közbeszerzési kötelezettséget az ingatlan tulajdonjogára vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jog megszerzése tekintetében. A magyar közbeszerzési jog ennek ellenér e szabályozási tárgykörébe vonta az ingatlanok beszerzését, éppen azért, hogy a közpénzek felhasználásának kontrollja e téren is érvényesülni tudjon.
