Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÖRÖMI ATTILA (független):
602 vonta és indok olhatatlan nagyságrendű beruházásra kötelezi az egyetlen szőlőtőkével rendelkező gazdálkodókat is. Az 1. § (1) bekezdése így szól: „E rendelet szabályait kell alkalmazni a borászati termék előállítását évi 80 hektolitert meghaladó mennyiségben, valamint ki szerelést bármely mennyiségben végző borászati üzem esetében.” Vagyis ez a rendelet nemcsak a 80 hektolitert meghaladó bor előállítóira vonatkozik, hanem a kiszerelést bármilyen kis mennyiségben végző üzemre. Magyarul, aki pár litert elad, az is többmillió s beruházásra kötelezett, hiszen a rendelet kihirdetésétől, június 3ától akár az 50 liter bort előállító termelőnek is szigorú munkavédelmi, építészeti, műszaki, technológiai, környezetvédelmi, közegészségügyi és higiéniai feltételeknek kell megfelelnie. Nézzük, hogyan is szólt az első erre vonatkozó, 106/1997es FVMrendelet 19. §a: „A borok nem palackozott kiszerelése engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezésre az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1/1996. (I. 9.) FMNMIKM együttes rendelet 1. §ában foglalt rendelkezések irányadók.” Vagyis 1998. január 1jétől a borospincéknek az élelmiszerekről szóló szigorú követelményeknek kellett volna megfelelniük. A polgári kormány felismerve ennek a rendeletnek a betart hatatlanságát, 1998. szeptember 9étől így módosította: „19. § (1) Kereskedelmi és vendéglátóipari forgalomba hozatalra kerülő bor nem palackozott kiszerelését 2000. január 1jétől csak engedélyezett helyen lehet végezni. Az engedélyezés feltételeit külön jogszabály határozza meg.” 1999. december 28ától pedig beiktatásra került egy 19/B. §, amelyik újból az Egészségügyi Minisztériummal közös rendeletben szabályozza a borok kiszerelhetőségét. Ez azonban csak 2000. április 6áig volt érvényben, ugyanis a 19 . § (1) bekezdése így módosult: „Nem palackozott kiszerelést 2003. január 1jétől csak engedélyezett helyen lehet végezni. Az engedélyt a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás adja ki.” Ennek a rendeletnek a betarthatatlanság át tükrözi, hogy állandóan módosítani kell. Megjegyzem, a polgári kormány ezt mindig idejében meg is tette, míg a jelenlegi kormány megkésett módosításaival zavaros helyzetet idézett elő. Például 2003. január 1jétől február 28áig az eredeti, 1997es szig orú rendelet volt életben, majd ezt követően egy huszárvágással az egész 19. §t szőröstülbőröstül hatályon kívül helyezte, de előírta, hogy a 2003. február 28áig indult engedélyezési eljárásokat a kérelem beadásakor érvényes rendelkezések alapján kell l efolytatni, vagyis időbeli késlekedésének anyagi vonzatait a borászokra hárította. És lám, a 101/2004es FVMrendelet visszatért az 1997es változathoz. Ezt a szigorú szabályozást a néhány szőlőtőkés gazdálkodó tudatos tönkretételének szándékán kívül semmi sem indokolja. Amennyiben borkimérés engedélyezéséhez lenne kötve ez a szigor, azt meg lehetne érteni. De a kiszereléshez kötni, vagyis kötelezővé tenni abban az esetben is, ha valaki néhány demizson bort adózott eladásra lefejt az egyetlen hordó borából? Nagyon kérem miniszter urat - aki ugyan nincs jelen, de majd a jegyzőkönyvet talán elolvassa , hogy most kivételesen ne az EUs szabályozási kötelezettségre hivatkozzon, mert az nem állja meg a helyét. Úgy tűnik, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztés i Minisztérium vezetése által jegyzett intézkedések tendenciózusan a kistermelő egzisztenciák és a legális termelők felszámolására irányulnak. Ennek a vehemenciának akár csak a töredékét mikor fogjuk végre a borhamisítók ellen foganatosított intézkedésekbe n is tapasztalni? Köszönöm a figyelmet; elnézést az idő túllépéséért. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, a kormány részéről vane hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Nincs. „Előrehozott választás tartása az ország elemi érdeke” címmel ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Körömi Attila képviselő úr, független, akinek megadom a szót. KÖRÖMI ATTILA (független) :
