Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
596 teljesíteni tudjae ezeket a kötelezettségeket, vagy ezek a jogszabályok csupán a beteljesületlen kívánságlistákat gyarapítják, és ürügyet adnak a régi közhelyeknek, az olcsó állam ügyeletes szónokainak. Ebben az évben a költségvetési fejez etek nem terveztek új beruházásokat, erről már többen szóltak korábban, ami egyébként hosszabb távon kedvezőtlenül hat az intézmények működési színvonalára. Sőt, a költségvetési intézmények beruházásainak csökkentése létszámcsökkentéssel járt együtt, holot t racionális esetben a kieső létszámot technikai eszközökkel szokták pótolni. Hasonló személyi és technikai leépülés várható a költségvetésről kiszivárgott eddigi hírek szerint 2005ben is, azaz indokoltan merül fel ennek a törvénynek a kapcsán a megalapoz atlan és a nem kellően átgondolt törvénygyártás gyanúja is. Ami miatt igazán felálltam, hiszen ezeket elmondták előttem MDFes képviselőtársaim is, az a hallássérültek gondja, problémája. Ugyanis a törvényjavaslat egy szót sem ejt a hallássérültekről, a le gnagyobb hazai kisebbség nyelvének hivatali használatban történő elismeréséről, a jelnyelvre és jeltolmácsra kényszerülő honfitársainkról. Súlyosnak érzem ezt a gondot, mert viszonylag ritkán kerül sor a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módo sítására, azaz ha ennek a törvénynek a keretében nem segítünk ezen a rétegen, akkor tovább halogatjuk ennek a gondnak a megoldását. Tíz bekezdés foglalkozik különböző nyelvi kisebbségek jogaival, de egy sem a jeltolmácsra szoruló, fogyatékossággal élő, hal lássérült állampolgárok hivatali ügyintézésének törvényi szintű védelmével. Nem kell részleteznem, hogy mennyi nehézséggel jár egy, csak jelnyelven értő személy fogadása adóhivatalban, okmányirodán, különösen olyan körülmények közepette, amikor az államnak nincs kötelezettsége, azaz csak a kiszolgáltatott ügyfél veszíthet. A hallássérültek érdekében két módosító indítványt fogalmaztunk meg, és kérem az államtitkár urat, hogy szenteljenek figyelmet ennek a két módosító indítványnak. Azt sem bánom, ha átfogal mazzák, és csatolt módosító formában másképpen fogják majd beterjeszteni. A lényeg az, hogy valamilyen módon próbáljunk segíteni az ő gondjukon is. Hasonlóan jelentős egyébként, és jelentős kisebbség a tanyákon, kistelepülések élő lakosság. Esetükben egyre fenyegetőbb az államigazgatás regionális szintekre történő átállása, jellemző módon úgy, hogy az Országgyűlés és a lakosság még nem is döntött a hosszabb távra megfelelő régiók kialakításáról. Egyre több intézmény jelenti be, hogy felszámolja a megyei iro dáit, azaz az ügyfélbarátnak egyáltalán nem nevezhető reform keretében a jövőben még többet utazhatnak az állampolgárok. A helyi ügyek helyi ügyintézésének kötelezettségét nem említi érdemének megfelelően az előterjesztés. (21.50) Bár azt tapasztalom szűk ebb hazámban is, a DunaTisza közén, BácsKiskunban, hogy rendkívüli erőfeszítéseket tesznek az államigazgatási kötelezettségüket hivatásnak is tekintő szakemberek, megyei irodák, mégis joggal elvárható lett volna, hogy az előterjesztés ne csak a feladatok at, de az elvárható körülményeket, a szükséges forrásokat is jogszabállyal garantálja. Egyébként a napokban olvashattuk, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a működésképtelenség határára sodródott települések polgá rmesterei azzal az igényükkel, hogy források nélkül ne terhelhesse őket kötelező feladatokkal vagy kötelező illetményemelésekkel a kormányzat vagy a parlament. Az Alkotmánybíróságnak várható olyan döntése, amely majd helyreigazítja ezt a tervezetet is, és az uniós gyakorlatnak megfelelően végre biztonságot ad a kistelepüléseknek is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Nagy Kálmán képviselő úrnak, Fidesz.
