Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
571 hogy 30 százalékkal kaptak több pénzt az önkormányza tok. Egyetlenegyet nem tesznek hozzá, a mérleg másik serpenyőjét, hogy ezért mit kellett az önkormányzatoknak teljesíteni. Lehet, hogy ez a 30 százalék makroszinten fedezte, de nagyon sok önkormányzatnál az szjaemelkedéssel, a gépjárműadóemelkedéssel is mindösszesen 23 százalék bevételnövekedést okozott, így nem fedezte a közalkalmazotti bért. Ebből adódott az is, hogy az önkormányzatok mit tehettek: vagy hitelt vettek fel, vagy elkezdték felélni a még meglévő vagyonukat, vagy mind a kettőt egyszerre. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint is a normatív hozzájárulás nem nyújtott fedezetet a bér- és szociálpolitikai intézkedések teljes körére. Ennek következtében aztán, tisztelt képviselőtársaim, az önkormányzatok egyharmada önhibáján kívül hátrányos hel yzetű kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy magához a működéshez is külön állami támogatásban kell részesíteni ezeket az önkormányzatokat, hogy egyáltalán el tudják látni a feladataikat, pedig szigorodott a feltételrendszer, jóval megszigorította a s zocialistaszabad demokrata kormány. Elmondanám, hogy mik nem ismerhetők el az útmutató szerint, amely útmutatót egyébként a költségvetési törvény részeként a kormánypárti többség elfogadott. Nem fogadható el az inflációból eredő többletkiadás. Nem fogadha tó el a dologi kiadási többletigény, tehát eszközbeszerzések, elmaradt kiadások. Nem fogadható el többletigénynek az év közben létesített vagy betöltött álláshelyre jutó személyi juttatás, és nem számítható ide az előző évben felvett hitelek törlesztő rész lete és kamatai sem. Ebből adódóan aztán az önkormányzatoknak az önhikis támogatás mellett még az úgynevezett bérhikis támogatást is nyújtani kellett a bérek kifizetésére, amely kezdetben mintegy 3 milliárd forintra volt prognosztizált, és 7 milliárd volt a vége. Ezzel együtt azon önkormányzatok száma, amelyek bérhikiben és önhikiben részesültek - az átfedéseket leszámítva - ezerötszáz, ennyi a háromezeregyszázhetvenegynéhány önkormányzatból külön állami támogatáshoz jutott, csak azért, hogy el tudja látn i a közvetlen és szükséges feladatait. Ez egy nem normális helyzet. Miközben 1993ban a GDP 19 százaléka jutott az önkormányzati szférához, ez az idei, illetve a tavalyi évben 1312 százaléka volt már csak. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2003as évre olyan s zlogent is alkalmaztak a kormánypárti képviselők, hogy majd a fejlesztés éve lesz. Valóban, fejlesztésre több pénzt biztosított a költségvetés, azonban ezeket a pénzeszközöket nem lehetett teljes egészében a kezdő évben, illetve a decentralizált alapoknál felhasználni. Az egész rendszer egy rendkívül nagy káoszt mutat, sok esetben egyik pályázati pénzeszköz a másiktól függ, azokkal úgy van összefüggésben, hogy be kell várni egyiknek a másikat, közben az ágazati minisztériumi, illetve a kormányrendeletek nem születnek meg a végrehajtásokra, így az úgynevezett TERKIpályázatok kiírása sokszor fél év elteltével történik meg. Így aztán nem csoda, ha az önkormányzatok szerződéskötései elhúzódnak, nem csoda, hogy a nyárra tervezett iskola- és óvodafelújítások bele nyúlnak az őszbe, zavarva az oktatást, és a többi, és a többi. Ez az egész rendszer azóta sem javult. Úgy hiszem, fontos a jövőt illetően is ennek a káosznak a megszüntetése, a megfelelő pályázati alapok, az önkormányzatok pályázati lehetőségének az egymás ba kapcsolása és kiteljesítése. De ha már az önkormányzatokról szóltam, a Belügyminisztérium fejezetéről is hadd mondjak néhány kisszínest, talán érdemes meghallgatni mindenkinek. (19.50) A BM fejezetben az Állami Számvevőszék véleménye szerint a számvitel i rendszer adatainak megbízhatatlansága miatt az ellenőrzés nem tudta megállapítani, hogy a 2003. évi intézményi beszámoló megfelele a számviteli törvénynek. Annál a minisztériumnál, ahol egyébként a rendre kell vigyázni, hiszen a rendőrség is ide tartozi k ehhez a minisztériumhoz. Vagy szintén a minisztériumnál lévő állami támogatású bérlakásprogramnál a beszámolók nem felelnek meg a számviteli törvény valódiság és lényegesség elveinek; figyelembe véve az utólagos felülvizsgálat eredményét, 567 millió fori nt, tehát több mint félmilliárd forint értékű kötelezettségállomány nem tekinthető valóságosnak. Gondoljunk bele, ha ezt egy polgármester csinálná vagy egy jegyző az
