Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
528 Egészségbiztosítási Ala p kiegészítése, a gyógyászati segédeszközök támogatása; az ÁPV Rt. gazdálkodása folytán magasabb osztalékbevételek megjelenítése; az APEH és a VPOP érdekeltségi rendszerébe magasabb mértékű ösztönzők beépítése, összefüggésben a nagyobb elvárásokkal és a le csökkent létszámmal. Módunk van értékelni a vizsgált gazdasági év minőségi, hatékonysági mutatóit a zárszámadási adatok alapján. Megállapítható, hogy a gazdasági növekedés mértéke 2,9 százalék. Ennek a kedvező fejleménynek a megalapozója az exportorientált ság visszaállítása. Az egész évre tervezett infláció mértéke 5,3 százalék volt. Ehhez a prognózishoz képest a tényleges mérték mindössze 4,7 százalék, ami nominális mértékben önmagában is megfelelőnek minősíthető. A fogyasztás növekedése 6,5 százalék, a re álbér növekedése 9,2. Szociális, ha tetszik, politikai szempontból a két utóbbi adat üdvözölhető, ugyanakkor ki kell jelenteni, hogy a gazdaság objektív állapotához képest az ilyen mértékű növekedés nem megalapozott, a növekedés ilyen aránya nem fenntartha tó, a versenyképességet és a gazdaság egyéb teljesítőképességét károsan befolyásolja. Az adóssághiány mértéke 1094,5 milliárd forint, a GDP 5 százaléka; az uniós elszámolás korrekciója szerint további 47 milliárd, együttesen a GDP 6,1 százaléka. Le kell sz ögezni, hogy a hiány mértéke még kezelhető, de tendenciájában aggasztó; megköveteli, hogy az eladósodás ütemét a kormány határozott lépésekkel csökkenteni kezdje. (16.40) A zárszámadási törvény elismeréseként ki kell emelni, hogy végre nem salátatörvény sz ületett, a költségvetés módosításán túl nincsenek a hazai jogrendszer egészét érintő, korábban sokszor és indokoltan támadott barkácsolások. A törvény kritikus olvasata terjedelmében gazdagabb eredményt hoz - természetesen elsősorban az ÁSZ jelentése alapj án , mint a kincstári lojalitás. Az ÁSZjelentés megfogalmazza: a pénzügyi rendszer a maga teljességében kell hogy átlátható és elszámoltatható legyen. Ez a követelmény változatlanul a javuló tendenciák ellenére sem teljesül. A felülvizsgálat legyen telje s körű, nem csupán egyes kiragadott tételek ellenőrzése váljon lehetővé. Ennek érdekében új és pontos nyilvántartási rendszerre van szükség, ennek alapján kerülhetnek felszínre a tervezés és a végrehajtás hibái. Az ÁSZ igen fontos megállapítása szerint nem működik az óvatosság elve. Túl optimisták, ezért tévesek az előzetes becslések, elsősorban a társadalombiztosítás számait illetően. Nem eléggé megalapozottak az adóbevételek tervszámai. Az ÁSZ megemlíti, hogy társadalmilag rendkívül hasznos nagyberuházáso k előirányzatai hosszú időn keresztül nincsenek felhasználva, mintegy 470 milliárd forint szerepel célhoz kötött alvagyonként a költségvetés céltartalékában. A jelzés arra irányul, hogy a szóban lévő, kiemelten fontos környezetvédelmi, csatornázási beruház ások megvalósítása gyorsabb ütemben történjék meg. Végül az általános megállapítások között az ÁSZ kijelenti, hogy a tervezés szakmai igényességét felülírja a politika, s ez az a kérdés, amelynek elemzése nem maradhat el, amelynek alapján minősítenünk kell a 2003. évi gazdaságot, de nem tévedünk akkor, ha a Medgyessykormány gazdasági működésének egészére nézve is ezt kiterjesztjük. Hogy megkíséreljünk elfogulatlanok maradni, vegyük számba röviden, miként vélekedik, mit bírál a Fidesz, és mit gondoljunk e k ritikáról némi távolságból visszanézve. A kormány politikai okokból, az önkormányzati választásokra készülve indokolatlan költekezésbe, gazdaságilag alá nem támasztott közalkalmazotti béremelésbe fogott. Mi volt mindennek az előzménye? Az országgyűlési vál asztásokat megelőzően a Fideszkormány soha nem látott mértékű osztogatásba fogott. Viharosan emelkedett a minimálbér, tombolt a kedvezményes lakáshitelezési láz, a jómódúak nekikezdhettek a második és harmadik kedvezményes árú lakás építésének, nőtt a bel ső és külső eladósodottság egyébként jóval nagyobb ütemben, mint a most tárgyalt költségvetési évben. Az elvesztett választás után a Fidesz elkezdte a választási csalásokról szőtt mesét, híveit az utcára engedte. A választási kampány során a Fidesz diktált a ígérgetési ütemet átvette az MSZP. (Tállai András: Ügyrendi! A
