Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
520 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Orsz ággyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkertben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Boldvai Lászlónak, a Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. BOLDVAI LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az államtitkári expozéhoz csatlakozva engedjék meg, hogy néhány területet kieme lve értékeljem a 2003. évben végbement gazdasági, költségvetéspolitikai folyamatokat, valamint reagáljak az Állami Számvevőszék zárszámadási törvényhez kapcsolódó megállapításaira. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság 20012002 folyamán letért az expo rt- és beruházásvezérelt növekedési pályáról. Az eurózóna átlaga feletti, 2 százalékpont körüli növekedési többletét úgy sikerült megőrizni, hogy a kieső exportnövekményt a belső fogyasztás bővülése pótolta. Ez viszont szerkezeti aránytalanságok és egyensú lyi problémák kialakulásához vezetett. A fogyasztásnak a GDP növekedését meghaladó mértékű bővülése, illetve a reálbéreknek a termelékenységet erőteljesen meghaladó emelkedése olyan helyzetet idézett elő, amely mindenképpen gazdaságpolitikai váltást tett s zükségessé. 2003tól a hangsúly a belső kereslet élénkítéséről a versenyképesség erősítésére és az államháztartás megnövekedett hiányának csökkentésére helyeződött át. 2003 közepétől a reálfolyamatokban az addig tapasztaltakkal szemben egyértelműen pozitív változások kezdődtek, amelyek 2004 elején is folytatódtak. (16.00) A tavalyi év kimagasló eredményeket hozott gazdaságunkban, akár a korábbi fejlődésünkhöz, akár más országok tavalyi teljesítményéhez mérjük. Fokozatos gazdasági növekedés, javuló külsőbel ső egyensúly és az infláció mérséklődő tendenciájának megtartása - együttesen olyan fejlődési pályát írnak körül, ami hozzájárul európai felzárkózásunkhoz. 2003ban jelentős és a gazdaság állapotát tekintve többségében igen kedvező változások következtek b e a reálfolyamatokban. S miután az akkor kibontakozó tendenciák a legtöbb ponton 2004 eddig eltelt időszakában is folytatódtak, ma már egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy ezek tartósnak bizonyultak. A magyar gazdaság teljesítménye 2003 második negyedéve óta folyamatosan élénkül. A bruttó hazai termék növekedési üteme 2003ban elérte a 2,9 százalékot. További pozitívum, hogy a növekedés szerkezete kedvező irányba változott, és a fogyasztás növekedési ütemének csökkenése mellett az export dinamikus növekedé si pályára állt. A GDPnövekedés gyorsulása 2004 első félévében is folytatódott, a piaci várakozásokat jelentősen meghaladva 4,1 százalék lett. A kedvező adatok mellett további optimizmusra adhat okot, hogy a magyar export szempontjából kiemelkedően fontos országok gazdaságai tavalyhoz képest élénkülést mutatnak. A lakossági fogyasztás bővült. A növekedési ütem továbbra is magasabb volt, mint a GDP növekedése, de alacsonyabb a megelőző évinél. Ennek eredményeképpen a háztartások fogyasztásának növekedése 20 04 első félévében tovább mérséklődött, az év egészében körülbelül 2 százalékra prognosztizálható. A nemzetgazdasági beruházások 2003ban 3,1 százalékkal növekedtek, melynek hátterében döntően a vállalati szektor beruházásai, a lakásépítés, illetve a tavaly i évben elkezdett, az idei évre esedékes autópályaépítés áll. A kedvező szerkezeti változás 2004ben folytatódik, és továbbra is a feldolgozóipar és a lakásépítés játssza a húzószerepet. Az áruexport volumene szintén mintegy 9 százalékkal bővült, amit egy részt a meglévő kapacitások jobb kihasználása, másrészt az új beruházások tettek lehetővé. Országcsoportok tekintetében kedvező fordulat következett be a második félévben, a fejlett, illetve az EUtagországokba a kivitelünk nagysága dinamikusan nőtt a gépe xport erőteljes bővülése révén. Az importvolumen növekedése is kiemelkedő volt. A bővülésben az energiahordozók
