Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR, a bizottságok összefoglalt véleményének előadója:
511 számítunk, amikor az eddigiekhez hasonlóan mindent megteszünk az adófizető állampolgárok szolgálatában törvényi kötelezettségeink teljesítésére. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, további jó munkát kívánok. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm elnök úr beszámolóját. Tisztelt Országgyűlés! Most a Házszabály alapján a bizottságok összefoglalt véleményét a költségvetési bizottság előadója 25 percben fejtheti ki, s ezt követően kerül sor az összefoglalt kisebbségi vélemény ismertetésére, szintén 25 perces időkeretben. Először megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. KÉKESI TIBOR , a bizotts ágok összefoglalt véleményének előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2003. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat az adott évről kettős arcot mutat. A kettőss ég jellemezte az esztendőt abban a tekintetben, hogy míg az első félév a 2001ben a belső fogyasztásra alapozó, lassan kifulladó gazdaságpolitika jellemzőit hordozta magán, addig a második félév a gazdaságpolitikai fordulat, az export és beruházás vezérelt e gazdaságpolitikai jellemzők arculatát, jegyeit hordozta magán. Ezeket a különbségeket a makrogazdasági adatok tekintetében is fellelhetjük. A gazdasági növekedés, a GDP üteme az első félévben csökkenő tendenciát mutatott, a második negyedévben 2,5 százal ékra csökkent, míg a második félévben növekvő tendenciát mutatva, az utolsó negyedévben elérve a 3,6 százalékot, az egész év tekintetében 2,9 százalékot ért el. Azonban lényeges szempont, hogy az egész év során, 22,5 százalékkal meghaladta az európai unió s átlagot, tehát ahhoz képest még mindig jó teljesítménynek nevezhetnénk, hogy az elvárásaink esetleg ennél magasabb számban realizálódtak volna. Az ipari termelés hasonlóformán alakult: az első félév gyengébb ütemét az utolsó negyedév 10 százalékos növeke dése 6,4 százalékra emelte. Az export és az import viszonya szintén viszonylag javuló képet mutat már a második félévben, 9,1 százalékra emelkedett az export, 1 százalékra megközelítette az importot, de az utolsó hónapokban már a növekedés üteme gyorsabb v olt, és mint látjuk, a következő esztendőben a növekedés már meg is haladta a behozatal növekedését. 3,1 százalékon teljesültek a beruházások, az év első hónapjában, első negyedévében még negatív mértékük volt a beruházásoknak, azaz csökkentek, az év utols ó részében, szintén javuló tendencia eredményeképpen alakult ki a 3,1 százalékos növekedés. (15.10) A többi makrogazdasági mutató terén is változatos a kép. A foglalkoztatás tekintetében egy 5,8 százalékos mértékről tudunk beszélni. A három nagy csoport - az aktívan foglalkoztatottak; az inaktívak, tehát akik nem dolgoznak, de nem is keresnek munkát; és a munkanélküliek, akik nem dolgoznak, de keresnek munkát - adja a munkaerőbázist. Mint ebből látható, a foglalkoztatottság 1,3 százalékkal emelkedett. Az em elkedés az inaktívak csökkenésével és a munkanélküliség hibahatáron belüli, de egytized százalékpontos növekedésével írható le. Ily módon úgy gondolom, hogy a foglalkoztatási piac, a munkaerőpiac is erősödött 2003ban. Az infláció mértéke 4,7 százalék az e gész évben. Egy kezdetben csökkenő, május hónapban 3,6 százalékos lokális minimumon záró, innen enyhén emelkedő, az év egésze szempontjából az említett 4,7 százalékon záró inflációs értéket nyerünk, ami 0,6 százalékkal alacsonyabb az előző évi, 5 százaléko t meghaladó inflációs értéknél. Nem minden szám ilyen jó; természetesen említést érdemel, hogy az államháztartás egyik legfontosabb mutatószáma, a hiány mértéke hogyan alakult. A 2002. évi, 10 százalékot közelítő, elérő államháztartási hiány kétségkívül cs ökkent. Mintegy 3,5 százalékkal alacsonyabb szinten alakult, a hagyományos pénzforgalmi szemléletben 5,9, az uniós normának megfelelő eredményszemléletben 6,1 százalékot ért el a költségvetés hiánya. Ilyen módon mintegy 1,5
