Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
509 is, hogy például - a kimutatások szerint - az utóbbi néhány év alatt a helyi önkormányzatok vagy ona a háromszorosára nőtt. Aligha hihető, hogy ez valós vagyonszaporulat. A mindennapi gazdálkodási gyakorlatot nehezíti, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is adós az előirányzatmaradványok határidőre történő jóváhagyásával. Az is évek óta visszatérő és rendszerbeli megoldást igénylő felvetésünk, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság teljesebb érvényesítése érdekében sürgető a zárszámadási beszámolórendszer egészének korszerű és átfogó szabályozása, nem kevésbé az államszámviteli rendszer kialakí tása. Ennek szükségességére ismétlődően e helyről is fölhívom a figyelmet, és a szükségességre az is figyelmeztet, hogy az Európai Unió legfontosabb pénzügyi jogszabálya, ami világos rendbe foglalja az ezzel kapcsolatos teendőket, rendelkezésünkre áll, és példaként érdemes lenne felhasználni. Ezek mellett a tisztelt képviselő urak szíves figyelmébe ajánlom néhány további fontosabb megállapításunkat. A megalapozott, kiegyensúlyozott költségvetés készítéséhez elengedhetetlen az egyes alapvető költségvetési ké rdésekben a megújulás. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, szükséges a finanszírozható állami feladatok meghatározása, az előrelépés a nagy közösségi ellátórendszerek megújításában, a feladatok megosztása a központi és a helyi igazgatási szintek között, az ellátá s teljesítménykövetelményeire vonatkozó mennyiségi és minőségi kritériumok meghatározása, illetve a párhuzamos finanszírozási rendszerek felhasználása és felszámolása. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében minden évben rámutattunk arra a ked vezőtlen tendenciára, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványösszegei folyamatos növekedést mutatnak. A maradványok keletkezése jellemzően a döntési mechanizmusok, eljárások elhúzódásával és a bevételek realizálásának időben eltérő alakulásával fü gg össze. A fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati szempontjai között a céltól eltérő felhasználás szankcionálását is indokolt kimunkálni. 2003ban elmaradt azon fejezetek által alapított gazdasági társaságok működtetésének felülvizsgá lata, a veszteségforrások felszámolása, melyeket előző évi zárszámadási jelentésünkben feltártunk. Tapasztalataink szerint a nem központi költségvetési szervek vonatkozásában a támogatáspolitika felülvizsgálata, a közpénzen alapított és működtetett gazdasá gi társaságok közreműködésével létrehozható újabb társaságok tekintetében pedig a szabályozórendszer szigorítása indokolt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az ellenőrzés megállapításai és azok sorában a legutóbb említettek alapján is a kormánynak 10, a Pénzügym inisztériumnak 21, összességében a különböző címzetteknek kereken 70 javaslatot tettünk. A javaslatok tartalma, belső struktúrája azt tükrözi, hogy zömében a korrekt és valósághű nyilvántartások megteremtése, a költségvetési gazdálkodással összefüggő irány ítás, belső kontroll és bizonyos fokig a vezetési kultúra némely hiányosságainak kiküszöbölése áll előtérben. Ezt juttatja kifejezésre például, hogy a fejezetek vezetőinek figyelmébe ajánlottuk a minősítő véleménnyel ellátott beszámoló jelentések alapján s zükséges intézkedéseket, a költségvetési szervezetek belső szabályzatainak teljesebbé tételét és tartalmi korrekcióit, a belső ellenőrzés hathatós működésnek megszervezését. (15.00) Vannak olyan javaslataink, amelyek egyes területeken a költségvetési pénzf elhasználás esetleg hiányzó vagy nem megfelelően meghatározott elvi alapjai kialakításának szükségességére irányulnak. Kiemelést érdemel ezek sorában a kormányhoz intézett javaslatunk, hogy alakítsa ki a Munkaerőpiaci Alapból folyósítható különböző ösztön zési támogatások elvi alapjait és annak megfelelő jogszabályi hátterét, vagy a Pénzügyminisztériumnak címzett ajánlásunk, hogy kezdeményezze a közoktatáshoz kapcsolódó egyes normatív, kötött támogatási jogcímek igénybevételi feltételeinek korszerűsítését. Hasonló karakterű a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek adott javaslat, hogy alakítsa ki az egyes agrárgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó ügyintézési folyamat egészére kiterjedő, részletes eljárásrendet.
