Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
507 Felszólalásom, expozém is azt a célt szolgálja, hogy a legfontosabb tapasztalataink és következtetéseink rövid összegezésével rávilágítsak a költségvetés végrehajtásának ked vező és kedvezőtlen jellemzőire, az ezek mögött meghúzódó főbb tényezőkre, így mindenekelőtt a tervezés dilemmáira, bizonytalanságaira és hiányosságaira is. A teljes körű, szabályszerű és korrekt elszámolás a költségvetés végrehajtásáról sajátos tükre az á llamháztartás, a pénzügyiszámviteli rendszer hitelességének. Az Állami Számvevőszék elsődleges fontosságúnak tartja, hogy megbízható értékelést adjon a költségvetés végrehajtásáról, valamint az arról szóló törvényjavaslatról is. A megkülönböztetett figyel met érzékelteti az, hogy ez az ellenőrzés az ÁSZ legnagyobb volumenű feladata, amely éves ellenőrzési kapacitásának mintegy negyedrészét és költségvetésének ötödrészét igényli. A mostani ellenőrzés kapacitásfelhasználása 16 százalékkal meghaladja az előző évit, amely arra vezethető vissza, hogy az Országgyűlés határozataival is támogatott, tudatosan tervezett programnak megfelelően évről évre növekszik az ellenőrzés mélysége, és az ellenőrzés tárgyát képező pénzfolyamatoknak a legjobb nemzetközi gyakorlatna k megfelelő, úgynevezett financial audit eljárással vizsgált lefedettsége. Ezúttal a központi költségvetés elmúlt évi bevételi főösszegének mintegy 90 százalékára, kiadási főösszegének megközelítőleg a háromnegyedére, egészen pontosan 72,8 százalékára terj ed ki a zárszámadási adatok megbízhatóságát tanúsító pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés, ami azonban csak akkor válhat teljessé, ha a kiadási főösszeg további 27,2 százalékának megbízhatósági ellenőrzése az illetékes kormányzati szervek részéről mielőbb megvalósul. Ezt kilátásba helyezi két, ez év júliusában, valamint augusztusában hozott kormányhatározat. Reméljük - és a tárgyalásaink a Pénzügyminisztérium vezetésével erre biztatnak , ezek meg fognak valósulni. Hozzá kell tennem, hogy ebben az évben az ellenőrzés követelményszintjét, az úgynevezett lényegességi küszöböt, azaz a kiadási főösszegre vetített elfogadható hibahatárt szigorítottuk, az a korábbi 3 százalékkal szemben most 2 százalék, tehát az Országgyűlés egyre kevésbé csak egy hibalistát kap, hanem minősítjük a kis- és a nagyhiba közti különbségeket is. Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok hiányának jelentős növekedése meghatározta az államháztartás több mint 30 százalékkal kedvezőtlenebb pozíciójának kialakulását a módosított törvényi előirányzatokhoz képest is. Bár a tényadatok számottevően eltértek a költségvetési tervben elfogadottaktól, és a 2003. évi nettó finanszírozási igény a kincstári elszámolás alapján 27 százalékkal meghaladta a 2003. évi f inanszírozási tervben szereplő összeget, az államháztartás - ugyan romló adósságpozíció mellett, de rögzíteni kell - finanszírozható maradt. Tény, hogy a gazdasági környezet változásai folytán a finanszírozási tervet az elmúlt évben a pénzügyminiszter jóvá hagyásával négy ízben is módosítani kellett, és az ellenőrzés arra is rámutatott, hogy egy esetben a miniszteri jóváhagyás csak öt hónappal a módosítást követően történt meg. Ily módon ezalatt a finanszírozás nem az aktuális finanszírozási terv alapján val ósult meg. Fontosnak tartom ráirányítani a tisztelt képviselő hölgyek és urak figyelmét arra, hogy a költségvetési tervezés megalapozottsága korántsem teljes. A tervszámok nem álltak megfelelő összhangban a prognosztizálható reálfolyamatokkal, következéské ppen a valós finanszírozási igényekkel sem. A költségvetési javaslat ismételt korrekciói már csak azért is elengedhetetlenek voltak, mert a gazdasági folyamatok iránya és karaktere 2003ban az év közepén számottevően változott. (14.50) A fiskális politika az év közepétől szigorodott. Az év második felében az élénkülő külpiaci konjunktúra hatására az üzleti szféra is reagált a javuló piaci környezetre. Tisztelt Országgyűlés! Amint arra több ismert elemzés is rámutatott, és ellenőrzéseink is megerősítik, a ma krogazdasági folyamatok alakulása az elmúlt évben jelentősen eltért a költségvetés készítésekor, illetve elfogadásakor feltételezettektől. S rögtön hozzáteszem, a benyújtott és az elfogadott költségvetés között is jelentékeny eltérések voltak, és az év sor án - mint említettem -
