Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
462 év utolsó negyedében a makromutatók ismét a kormányprognózisnál rosszabb képet mutattak, a piaci bizalom megingott, következésképpen leértékelődési nyomás alakult ki a forinttal szemben. A bank mint monetáris őr ismét kamatot emelt . A helyzet az év végére valamelyest konszolidálódott. A devizatartalékok tekintetében a korábbi évekhez képest szintén erős volatilitás volt jellemző a devizaintervenciók következtében, a maximális állomány 14,2 milliárd euró volt, de ez év végére ismét 1 0 milliárd eurós szinten állt be. Érdemes megjegyezni, hogy a forint mindent egybevetve végül is egész évben a pluszmínusz 15 százalékos sávban maradt ugyan, de az is látszik, hogy az ERM2 megkövetelte pluszmínusz 2,25 százalékos ingadozási sávot messze nem tudta volna tartani. Más szóval az euró bevezetése ismét jelentős késést mutatott. A bank 2001es újjászervezése óta csak 2As vagy 3As nemzetközi hitelminősítésű értékpapírokat tart portfóliójában, ezek hitelkockázata így igen csekély. A központi kö ltségvetésnek nyújtott devizahitelek szerkezete kamat oldalról az alacsony jenkamatok miatt ugyan kedvező, de árfolyam oldalról már természetesen kockázatosak, különösen az utolsó év igen erőteljes jenpozíciója miatt. A gazdálkodás és a hatékonyság vonatko zásában a Magyar Demokrata Fórum elfogadja - mit tehet mást? - a banki auditor által hitelesített éves jelentéseket, amelyek szerint a bank 2001ben 3,6 milliárd forint nyereséggel, 2002ben 4,8 milliárd forint veszteséggel, 2003ban pedig 78,4 milliárd fo rint nyereséggel zárta üzleti éveit. A közgyűlések pedig 2001ben 27,7 milliárd forint, 2002ben 23,3 milliárd forint, 2003ban nulla forint osztalékfizetési kötelezettség mellett az éves jelentést jóváhagyták. Itt felvethető kérdés, hogy 2002ben, amikor veszteséges volt a banki tevékenység, miért fizettek a tartalékalapból mégis 23,3 milliárd forint osztalékot. A bank elnöksége az áttekintett három évben változatlan, csakúgy, mint a monetáris tanács tagjai, hiszen ott sem volt változás. Az ügyvezetés és a szervezeti rendszer szintén stabilan kialakult, illetve működött. A bank létszámgazdálkodása takarékosságra törekvést mutat, a bérköltségek csökkentek. (11.10) A bank mint részvénytársaság operatív belső működése a különféle ellenőrző fórumok, így az ÁSZ, illetve a felügyelőbizottság szerint is a törvényességnek megfelelt, a bank az állammal szembeni kötelezettségeit mindenkor teljesítette. Összefoglalva, a Magyar Demokrata Fórum véleménye a következő: a bank a szóban forgó három esztendőben beszámolói sze rint is eleget tett a jegybanktörvény alapján tőle elvárható kötelezettségeknek, őrködött a forint értékállósága felett, korrigálni, ellensúlyozni igyekezett az utóbbi két év hibás gazdaságpolitikájának inflációgerjesztő hatásait. A bank az Európai Központ i Bank számos előírásának, elvárásának, irányelvének a beszámolási időszakban fokozatosan eleget tett, illetve azokhoz közelített. Ezáltal elősegítette a forinteuró váltás előkészítését, illetve eleget tett az EUbelépésünk megkövetelte monetáris és pénzf orgalmi elvárásoknak. Két észrevételt azonban mindenképpen tennünk kell. Az első egy konkrétum, nevezetesen az, hogy a tavalyi évben a sáveltolás körüli polémiánál a Magyar Nemzeti Bank végül is engedett a kormány pressziójának és belement a leértékelésbe, amit egyértelműen hibás döntésnek tartottunk és tartunk ma is. Igaz, a bank elnöke, illetve vezetése ezt később maga is hibaként ismerte el, ami korrekt és méltánylandó. A leértékelés egyébként - mint ahogy ez várható is volt - nem hozott eredményt, ez az óta bebizonyosodott. A másik egy általánosabb észrevétel és hosszú távú örökség eredménye: ez pedig a devizaportfólióban fennálló jenpozíció tendenciózusan magas relatív súlya, ami az ázsiai térség miatt esetleg túlsúlyából adódó nemkívánatos árfolyamkoc kázatot jelenthet, különös tekintettel a maastrichti kritériumok teljesíthetőségére. A jegybanki függetlenséget szem előtt tartva, ezt inkább tekintsék aggódásnak, figyelemfelhívásnak. Nem gondolunk itt természetesen radikális pozícióváltozásra, de egy meg fontolt, fokozatos, ha úgy tetszik, konzervatív, az euró irányába történő súlyponteltolódást megfontolásra érdemesnek ajánljunk a kompetens döntéshozóknak.
