Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
4558 fontos leszögezni, mert sajnálatos módon mindig sikerjelentésként kellett me gélnünk az EUs kifizetésekhez és az MVHhoz kötődő minden hírt. Az élet igazolta, hogy ez nem így van, és maga a minisztérium volt az, amely belátta, hogy nem mehet tovább az élet úgy, ahogy eddig ment, illetve a meglévő törvénynek a szabályozásai, illetv e szabályozatlanságai miatt nem ment. Elhangzott államtitkár úrnak az előterjesztésében, hogy egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb ügyintézés lenne a cél. Azért aggódva figyelem a sorok között, hogy nem található bizonyos esetekben az az ügyfél közeli ügyintézé s, amit egyébként a minisztérium hirdetett. Aggodalommal tölt el az is, amit egyébként Orosz képviselő úr is megemlített, hogy most van az uniós kifizetések finise, a kormány nagyon helyesen kiharcolta, hogy október 15étől hozzájuthatnak a gazdák a terüle talapú támogatásokhoz. És pontosan akkor, amikor az egész ország lázban ég, és a gazdák várják az uniós támogatást, és egy olyan helyzet alakult ki, hogy van olyan gazda, aki rendelkezik határozattal arról, hogy pénzt fog kapni, pénz fog érkezni a számlájá ra, van olyan gazda, aki nem kapott határozatot, de pénz érkezett a számlájára. Most már ott tartunk, hogy a banki ügyintézők is belebolondulnak az uniós kifizetésekbe, mert az ügyfelek naponta hívják fel őket, hogy érkezette pénz a számlámra vagy sem. No s, egy ilyen áldatlan helyzetben van az ország, és most tárgyalunk arról, hogy mi lenne a helyes menete ennek a kifizetésnek, kik tartoznak abba a körbe, akik az MVHn keresztül fogják megkapni a pénzüket. Akik nem tartoznak ezután a körbe, azokkal mi lesz ? És közben a kifizetéseknek pedig teljesülni kellene. Döbbenten láttam egyébként az előterjesztés 3. §ában azt az érdekes jelt is, hogy a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő a hivatalnak 60 nap. Úgy gondolom, hogy az államigazgatási eljáráshoz hozzászok ott már az országban mindenki. Ha az a célunk, hogy a gazdákhoz egyszerűbben és hamarabb juthasson el a pénz, miért nem alkalmazhatjuk az államigazgatási eljárás szabályait, egyszerűen, gyorsan, ügyfélcentrikusan, a gazdákért, azért, hogy ők minél hamarabb hozzájuthassanak a pénzükhöz? Azért, mert valaki hibázott és nem pontos adatlapot nyújtott be, nem biztos, hogy szándékosan tette ezt, sőt valószínűleg nem szándékosan tette ezt. Ne büntessük azzal törvényileg, hogy a hivatalnak 60 napot adunk, a magyar j ogrendben megszokott kétszeresét arra, hogy ő hozzájuthasson a pénzéhez. Szeretném megemlíteni azért azt is, hogy tény és való, hogy lemaradásban vagyunk. Ez egy örökös süketek párbeszéde kormánypárt és ellenzék között, hogy miért, de nem lehet ráhúzni ezt a lemaradást egyértelműen a 2002 előtti négy esztendőre. 2000 után az FVMhivatalokban kialakult egy osztályrendszer, felállításra kerültek a kifizető ügynökségek, és mint tudjuk az európai gyakorlatból, egy ellenőrzési főosztály létrehozásával késszé leh etett volna tenni ezt a művet. Gondolom egyébként, hogy most értem arra a neuralgikus pontra, ami majd meg fogja indítani a ma este vitáját. Ezzel szemben volt a minisztériumnak egy államtitkára, aki úgy gondolta, hogy fel kell állítani egy új hivatalt, al apjaitól föl kell építeni egy új hivatalt, és mellé tájékoztató szervezetként be kell emelni érdekképviseleti szervezetként az Agrárkamarát, amit egyébként az adózók pénzéből a kormányzat az elmúlt két esztendőben busásan megfizetett. Úgy gondolom, hogy ez t a vitát le kellene zárni, mert látszik, hogy volt egy befejezetlen intézményrendszer, ami elsöprésre került. Hirtelenjében föl lett építve egy intézményrendszer nagyon sok pénzért, ami nem működik megfelelőképpen, és azt, hogy nem működik megfelelőképpen , semmi más nem igazolja vissza jobban, mint az, hogy ismételten azzal a témával kell foglalkoznunk, amivel tavaly októberben. Osztom egyébként Orosz képviselő úrnak azt a mondatát, és teljességében egyetértek vele, hogy jó, hogy hosszú idő van arra, hogy ezt a törvényt megvitassuk, és kellőképpen mindenki átgondolja, és módosító javaslatokkal jobbá tegye. Arra szeretném kérni kormánypárti képviselőtársaimat, bizottsági tagtársaimat, államtitkár urat, a minisztériumot, hogy fogadjuk el egymás véleményét, és végre alkossunk egy olyan törvényt, amely a magyar mezőgazdaságot, a magyar gazdákat fogja valójában szolgálni, eszköze lehet annak, hogy a
