Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LABODA GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
4551 az a gyakorlatban bevált. Ugyanakkor az elmúlt években elegendő gyakorlati tapasztalatot szereztünk, melyek figyelembevételével most lehetőségünk van apróbb korrekciók megtételére. Ezért lényegében helyeseljük az e lőterjesztésben szereplő értelmezések kiegészítését, a fogalmak pontosítását, a temetkezés és az egészségügyi jellegű feladatok kontúrjainak határozottabb meghúzását, az adatvédelmi szempontok megjelenítését, a temetkezési, illetve nem temetkezési szolgált atási feladatok egyértelműsítését, a szolgáltatási díjak rendezését, valamint egyes temetőfejlesztési feladatok határidejének meghosszabbítását. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítási javaslat kezdeményezi a törvény hatályának kiegészítését a más n emzetek Magyarországon található hősi temetői és hősi temetési helyeire is, azzal a céllal, hogy azok a magyar elesettek sírhelyeivel megegyező jogi védelemben részesedjenek. Ezzel összefüggésben módosítja a hősi temető, a hősi temetési hely értelmezését i s. Az új megfogalmazás a fegyver nélküli honvédelmi kötelezettség teljesítése közben elesetteket is nevesíti, mint ahogy azokat is, akik a honvédelmi kötelezettség teljesítését követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból hunytak el, továbbá azo kat is, akik kényszermunkára hurcolásuk következtében haláloztak el. A temetkezési szolgáltatások telephelyének engedélyezésekor a mai gyakorlatban esetenként viták tárgya, hogy a különböző oktatási, de egyéb, gyógyító vagy orvosi szakértői feladatot ellát ó intézmények, például klinikák, oktatási szakértői vagy egészségügyi intézmények. (16.10) Ezért indokolt, hogy a törvénytervezet az értelmező rendelkezéseket kiegészíti, és úgy fogalmaz, hogy egészségügyi intézmények azok a személyek, illetve intézmények, amelyek rendelkeznek egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel. A tervezet előírja, hogy a temető üzemeltetésének, használatának rendjét a tulajdonosnak szabályoznia kell, mégpedig ha önkormányzat a tulajdonos, akkor önkormányzati rendeletben, egyéb, például egyházi temetők esetében pedig temetőszabályzatban. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a Nemzeti Kegyeleti Bizottság rendelkezési joga a pontatlan megfogalmazás miatt - elvileg, teszem hozzá - kiterjed valamennyi tem etési és kegyeleti emlékhelyre. A bizottságnak ezt a rendelkezési jogát az indítvány pontosítja, és azt a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyekre és emlékhelyekre korlátozza. A törvénymódosítás pontosítja és felsorolja, hogy a temető üzemeltetője által vezetett nyilvántartó, illetve sírboltkönyvnek mely adatokat kell tartalmaznia. E tekintetben új, hogy a nyilvántartásban ezután szerepelnie kell nemcsak az eltemettetőnek, hanem annak a személynek is, aki a temetési hely felett rendelkezésre jogosult, a két személy ugyanis nem feltétlenül azonos. A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény elfogadása óta sokat változott az informatikai környezet. Részben ez, részben pedig az adatvédelemmel kapcsolatos, azóta életbe lépett szabályok indokolttá teszik, h ogy ebben a törvényben is megfogalmazódjék, hogy a temető üzemeltetője köteles gondoskodni az általa kezelt személyes adatok biztonságáról. A javaslat a polgári jog idevonatkozó szabályai szerint kiegészül az élettárs felvételével. A jelenlegi szabályozás ugyanis csak a házastársat nevesíti, ami mind a jogosultságok, mind a kötelezettségek tekintetében gyakorta viták forrása. Az előterjesztés szerint ez azt jelenti, hogy végintézkedés hiányában az elhunyt eltemettetéséről az elhalálozása előtt vele együtt é lő házastársa vagy élettársa köteles gondoskodni. Az élettárs bevonása a javaslatba életszerű, ám várhatóan újabb viták forrását is jelentheti, hiszen a gyakorlatban az élettársi státushoz könnyebb a jogokat hozzárendelni, mint fordítva: egy adott köteleze ttséghez minden esetben élettársat találni. Értelmetlen vitákat kapcsol ki az indítványtevő, amikor egyértelműsíti, hogy mit sorol a temetkezési szolgáltatások körébe. E tevékenységek tételes felsorolása ugyanis kiegészül azzal a fontos kitétellel, hogy az elhunytnak a kegyeleti igények szerinti temetésre való előkészítésébe csak olyan tevékenység tartozhat, ami nem tartozik az egészségügyi szolgáltató halottkezelési