Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4514 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/13 143. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/13143/2. és 3. számokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Gombos András államtitkár úrnak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Amikor az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló törvé nyjavaslatunk expozéját mondom, kezdem mondani, úgy gondolom, egy gondolat erejéig érdemes visszatekinteni 1987re. 1987ben a Brundtlandbizottság “Közös jövőnk” nyilatkozatában megfogalmazta a fenntartható fejlődés fogalmát, definícióját, amely körülbelü l így szól: a fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely biztosítja a jelen generációinak igénykielégítését, és esélyt ad arra, hogy az utánunk jövő generáció is rendelkezzen ezzel az eséllyel, az ő igényeit is ki tudják elégíteni. Amikor ennek a gondolati ságnak a mentén végiggondoljuk azt, hogy ez mit is jelent, akkor világosan látjuk, hogy jelenti többek között azt, hogy óvnunk kell környezetünket, hogy óvnunk kell a környezetnek azon részeit, mint például a légkör, védenünk kell a légszennyezéstől környe zetünket. Ez a törvényjavaslatunk, amit beterjesztettünk, többek között ennek a gondolatiságnak a mentén született, és természetesen kielégíti azokat a nemzetközi igényeket is, amit az uniós csatlakozás után figyelembe kell vennünk, és be kell tartanunk. T isztelt Ház! A földi éghajlat szempontjából meghatározó szerepük van a légkörben található úgynevezett üvegházhatású gázoknak, mint például a széndioxidnak, mivel ezek a gázok hatást gyakorolnak a föld felszínének átlaghőmérsékletére. Az üvegházhatású gáz ok légköri mennyisége az ipari forradalom kezdete óta jelentős mértékben növekedett. Az emberi tevékenység hatásaként nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedett jelentősen, hanem a rendkívüli időjárási jelenségek gyakorisága is nőtt, megszaporodott, nyilván ez eknek a hatásoknak a következtében. A közelmúltban tanúi lehettünk annak Szlovákiában, a Tátrában, hogy pusztító szélviharok milyen hatalmas károkat képesek okozni a szélsőséges időjárási viszonyok következtében. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményév el 1992ben nemzetközi együttműködést kezdeményezett az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének a csökkentése érdekében. A keretegyezményhez fűzött 1997. évi kiotói jegyzőkönyvben az iparilag fejlett államok konkrét kibocsátáscsökkentő vállalásokat tette k. Az Európai Unió kezdettől fogva a fő kezdeményezője, motorja volt a nemzetközi együttműködésnek, vállalásainak teljesítéséhez széles körű éghajlatváltozási programot fogadott el. Ennek központi eleme az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek keres kedelméről szóló, a 2003. év októberében elfogadott 87. számú uniós irányelv; az önök előtt lévő törvényjavaslat az irányelv hazai jogba való átültetését célozza meg. Érdemes felidézni a törvényjavaslatnak a 3. §át, amely pontosan rögzíti azt, hogy mik az üvegházhatású szennyező anyagok, ezek a következők: a széndioxid, a metán, a dinitrogénoxid, a klórozott szénhidrogének, a perfluorkarbonok, a kénhexafluoridok. Ezek a szennyező anyagok jelentős mértékben befolyásolják környezetünket, egészségünket, mi ndennapi életünket, amely szennyező anyagoknak az egységét, egyenértékét széndioxidban határozzák meg. Tisztelt Országgyűlés! A kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének kiindulópontjaként a részt vevő vállalatok évente ingyenesen kibocsátási egysége ket, kibocsátási kvótát kapnak. Ezek mennyiségét, a kiosztási tervet kormányzati szinten rögzítik, és ezt az Európai Bizottság hagyja jóvá. Ez egy nagyon fontos garanciális elem. A kiosztott egységekkel a vállalatoknak minden év április 30áig az előző tár gyévi kibocsátásaik mértékéig el kell számolniuk. Ha az adott cég a számára kiosztotthoz képest kibocsátási megtakarítást ér el, akkor a különbséget értékesítheti az Európai
