Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ERIKA (MSZP):
4467 Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásával 1993ban történelmet írt a Magyar Országgyűlés. A mai közéleti szereplők számára is tanulságul szolgálhat, hogy akkor a tisztelt Ház 96 százalékos többséggel szavazta meg ezt a kétharmados jogszabályt. A kisebbségi törvény elfogadását követően az 1994. évi önkormányzati választásokon szavazhattunk először helyi kisebbségi képviselőkre. A következő évben sorra került pótválasztások eredményeként országosan 822 helyi kisebbségi önkormányzat alakult meg, az első választások eredményeként. A kisebbségi közösségek érdekeinek helyi szintű képviseletére hivatott testületekről rövid időn belül bebizonyosodo tt, hogy a kisebbségi jogok érvényesítésében a települési önkormányzatok méltó partnerei, a különböző értékrendek, az egymástól sok esetben eltérő érdekek hiteles megjelenítői. Az eltelt évek pozitív tapasztalatainak köszönhetően 1998ban 1360, 2002ben pe dig már több mint 1800 helyi kisebbségi önkormányzat jött létre. A kisebbségi közösségek az önkormányzatokat egyfajta kapaszkodónak, az évtizedes asszimilációs tendenciák megállítójának tekintik, amelyek képesek erősíteni a kisebbségi jelenlétet a helyi, i lletve országos közéletben, eredményesen képviselni a közösség érdekeit, és megteremteni a kisebbségi kulturális autonómia feltételeit. Ugyanakkor már a második alkalommal megtartott kisebbségi önkormányzati választások során megjelentek bizonyos nemkívána tos jelenségek. Ezek elsősorban a nagyobb városokban kerültek felszínre, ahol anyagi vagy más érdektől vezérelve az adott kisebbséghez nem tartozók hoztak létre helyi kisebbségi önkormányzatokat. A meglévő ellentmondások ellenére kijelenthetjük, hogy a kis ebbségi önkormányzatiság rendszere bevált, és széles körű érdeklődést váltott ki a nemzetközi kisebbségpolitika szintjén is. A hazánkról külföldön kialakult kép szerves része lett a hazai kisebbségpolitika pozitívumainak elismerése. A jelenlegi időszak kie melkedő eredménye, hogy létrejött a kisebbségi országos önkormányzatok által alapított, illetőleg működtetésre átvett intézmények finanszírozását szolgáló pénzügyi keret. Ezzel a korábban inkább elméleti lehetőségként létező intézményfenntartó jogosítvány gyakorlattá vált, és két év alatt csaknem 30 kisebbségi kulturális és oktatási intézmény létrejöttét, folyamatos tevékenységét tudtuk elősegíteni. A kisebbségi önkormányzatiság mára beágyazódott a kisebbségi társadalomba, és egyben az országos közélet megk erülhetetlen szereplője lett. A kisebbségi önkormányzatok létének köszönhetően a közigazgatás mind helyi, mind országos szinten legitim partnerrel képes megvitatni és elősegíteni a kisebbségi érdekek érvényesülését. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlenü l említettem a konszenzuson alapuló kisebbségpolitika valóban példás működését. A 2002es választásokat követően a kormányzat a korábbi ciklusokban kidolgozott szövegtervezetek alapján készítette elő a kisebbségi joganyag módosítását. A kisebbségi törvény, valamint a kisebbségi választójogi törvény tervezete tavasszal a parlament elé került, általános vitája megkezdődött. A tervezetek kiemelt célja, hogy a kisebbségi önkormányzatok legitimitását erősítsék, és a kisebbségi önkormányzati választások alkotmány osságát biztosítsák. Tudjuk, hogy minden érintett valamennyi elvárásának megfelelő jogszabályt alkotni képtelenség. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az Országgyűlés előtt lévő tervezet mögé felsorakozott a hazai kisebbségek számszerű többsége. A konszenzuson alapuló kisebbségpolitika hagyományának egyik leglényegesebb eleme a kompromisszumkészség, ezért azzal is tisztában vagyunk, hogy a jogszabály végleges szövege a mindenki számára még elfogadható kompromisszumok gyűjteménye lesz. A Magyar Országgyűlésnek a rendszerváltozást követően kialakult egyik legjobb hagyományához ragaszkodva nem engedhetjük meg magunknak, hogy a joganyag módosításának elmaradásával veszélybe sodorjuk a 2006. évi kisebbségi választások megrendezését, a jól működő kisebbségi intézményr endszer létét és nem utolsósorban a magyar kisebbségpolitika eddig kivívott, kiemelkedően jó megítélését. Fogadjuk meg a 13 országos kisebbségi önkormányzat elnökének november 15ei közös felhívását, és a kisebbségi joganyagról szóló tárgyszerű, részletes vitában alakítsuk ki azt a
