Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - A köztársasági elnök által visszaküldött, az Országgyűlés 2004. november 22-ei ülésén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvény záróvitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
4431 köztársasági elnök úr és a tisztelt ellenzéki képviselők között, de ezt kénytelenek vagyunk tudomásul venni. Egyébként még annyit hadd mondjak, hogy amit a gazdaság állapotáról mondtak a tisztelt képviselők, egyszerűen hibás az a hipotézis, amiből kiindulnak, ettől a következtetések már nem lehetnek jók. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kétperces időtartamra megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fidesz. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Én ahhoz a kérdéshez sze retnék hozzászólni, amit Kovács Tibor vetett fel - sajnálom, hogy ő már elment az ülésteremből. Itt van a kezemben az Európai Központi Bank véleménye, amit november 4én fogalmazott meg. Azt kell feltételeznem, hogy Kovács Tibor nem olvasta ezt a véleményt , ha azt állítja, hogy érdemi észrevétel, érdemi aggály nem volt az Európai Központi Bank részéről. Igenis volt, méghozzá többféle. Az Európai Központi Bank világosan megfogalmazta azt, hogy ez a módosítás a miniszterelnöknek ad többletjogosítványokat, túl hatalmat a monetáris tanácsban. Az Európai Központi Bank világosan megfogalmazta azt, hogy nincs semmilyen olyan ok, amely arra kényszerítené a magyar törvényhozást, hogy a jegybank alelnökei ne legyenek ezentúl a monetáris tanács tagjai. Megjegyzem, az Eu rópai Központi Bank gyakorlata teljes egészében megfelel a jelenlegi magyar gyakorlatnak, ahol az alelnökök részt vesznek a monetáris tanács munkájában, az Európai Központi Bank igazgatói mind tagjai a döntéshozó kormányzó tanácsnak. Azt is megjegyezte az Európai Központi Bank a véleményében, hogy célszerű volna olyan módosításokat a magyar parlament elé hozni, ha már ilyen módosítás van, amelyek valóban az Európai Unió szerződésével hozzák összhangba a jelenlegi jegybanktörvényt. Ezzel ellentétes a gyakorl at, pont olyan módosítások születtek, amelyek nem ezt a célt szolgálták, amelyek az Európai Központi Bank véleménye szerint is semmilyen tekintetben nem növelték, nem erősítették a magyar jegybank és a monetáris tanács függetlenségét. Sajnálom, hogy képvis előtársunk elment, remélem, majd a jegyzőkönyvből tanulmányozza az Európai Központi Bank véleményét. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, független. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabó Zoltán képviselő úr az elmúlt esztendőkben többször tanújelét adta annak, hogy jól ismeri és jól értelmezi a magyar alkotmányt. Ezért kérem őt illő tisztelettel, hogy gondoljuk most együtt újra vé gig röviden, két percben. A 32/D. § (1) bekezdése az alábbi meghatározást adja: “A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.” Az alkotmány tehát egy értelműen a Magyar Nemzeti Bankot nevezi meg a monetáris politika felelősének és nem pedig a mindenkori kormányt. Ez az előttünk lévő előterjesztés viszont meg kívánja szüntetni a monetáris politikában a Magyar Nemzeti Bank felelősségét anélkül, hogy a jog kör és felelősség elvonása után a kormány felelőssége kerülne be az alkotmányba. Az, úgy gondolom, kedves Szabó képviselő úr, nem lehet vita tárgya, hogy a törvényjavaslat elfogadása révén megszűnne a monetáris politikáért eddig vállalt jegybanki felelőssé g, mivel az indítvány jelentősen megnöveli a kormány befolyását a Magyar Nemzeti Bankban. Elég csak arra gondolnunk, hogy a monetáris tanács többségének kinevezése ezentúl a miniszterelnöktől függne.
