Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - Gőgös Zoltán (MSZP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Mit tervez a kormány a magyar termelőket és a magyar élelmiszeripart ellehetetlenítő áruházlánci akciókkal szemben?” címmel - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
4372 GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt héten láthattuk, hogy Magyarországon van olyan hely, ahol ingyen lehet zöldséget kapni. Az egészben az volt a meglepő, hogy nem karitatív akció volt, hanem arról szólt a történet, hogy a magyar termelők így prób álták felvenni a versenyt az egyik áruházlánccal. Az ötletet mára átvette az egyik kereskedelmi vállalkozás is, hisz okulva a mások, tavaly összesen 40 millió forintos büntetéséből, az idén nem a beszerzési ár alatt, hanem ingyen adja a karácsonyi pontyot. Persze, itt sincs szó jótékonyságról, hiszen jelentős összegű vásárláshoz köti az ajándékozást. Ahogy a világban, úgy nálunk is óriási piaci harc folyik a vevőkért, de az nem lehet megengedhető, hogy ennek a harcnak a magyar agrártermelők és a hazai élelm iszerfeldolgozók legyenek az áldozatai. Mit látunk ugyanis? Az áruházak polcairól fokozatosan kiszorulnak a hazai, kiváló minőségű élelmiszerek, és a helyükre feltűnően olcsó, tisztázatlan eredetű és összetételű termékek kerülnek. Ez persze részben az irr eálisan erős forintnak is köszönhető, de még így is elképzelhetetlen, hogy például Csehországban 14 forint alatt legyen egy kilogramm krumpli beszerzési ára, ugyanis két kereskedőláncnál jelenleg ezt ennyiért árusítják. Az Európai Unió sokat költ az élelmi szerbiztonságra, de látjuk, még így is előfordul, hogy a kikötői vizsgálaton átcsúszik olyan élelmiszer, ami mérgező. Sajnos, ezt a paprika kapcsán mi is tapasztaltuk, és olvashattuk több helyen, hogy több ezer tonna indiai bivalyhús került Európába, amir ől kiderült, hogy se nem bivaly, se nem hús. Azért kell nagyon kiemelten kezelni a hazai ellenőrzéseket, mert 200 forintból nem lehet a Magyar Élelmiszerkönyv szabályai szerint parizert készíteni, de igaz ez a 150 forintos virslire is, amivel valószínűleg szilveszterkor tele lesz a kereskedelem. Sok cég úgy próbálja kijátszani a 30 napnál hosszabb fizetési határidő, illetve a beszerzési ár alatti fizetés tilalmát, hogy egyáltalán nem értékesít magyar árut. Ezt barátságtalan lépésnek tartjuk, ami ellen tünte tőleg fel kell lépni. Ennek kapcsán kérdezem a miniszter urat: milyen intézkedéseket terveznek az ilyen jelenségek megfékezésére? Köszönöm szépen, és várom a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr válaszol. Parancsoljon! (15.40) DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Teljesen jogosnak tartom az ön f elvetéseit, mert ami a csatlakozás évében Magyarországon a kereskedelem területén kialakult, az valóban elfogadhatatlan, nemcsak a magyar élelmiszergazdaság szempontjából, hanem kereskedelmi, etikai szempontokból is. A magyar kormá ny a tavalyi esztendőben kérte a parlamenttől, hogy módosítsa az agrárrendtartásról szóló törvényt. Két nagyon fontos kitételt tettünk bele, az egyik: a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, a másik pedig: a fizetési határidőkben a 30 napot. Természet esen ezek betartatásához és ellenőrzéséhez arra van szükség, hogy a szállítók kezdeményezzenek ilyen eljárást. Én arról biztosíthatom a képviselő urat, hogy amennyiben a szállítók ilyen bejelentést tesznek, a megyei földművelésügyi hivatalok szakemberei el járnak az adott ügyben. Több büntetőeljárás is folyamatban van, illetve bírságot is kiróttak. De látható, hogy Magyarországon egy piacszerzési, piacnyerési harc indult el, és ebben nemtelen eszközökkel is élnek a kereskedők. Úgy gondolom, hogy az élelmisze rbiztonság fenntartása érdekében a szint alatti élelmiszerek kiszűrésére megvan a lehetőségünk, hisz Magyarországon az európai uniós élelmiszerkönyvnél szigorúbb jogszabályt fogadtunk el. Ezt a hazai gyártókkal szemben és a harmadik országokból beszállító termelőkkel szemben tudjuk alkalmazni. Az európai
