Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 7 (194. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
4325 hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedélyt adó határozat jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetőleg folytatható. Ezt azért mondtam ilyen hosszan, mert a képviselő úr kifog ásolta, hogy beszél a törvényjavaslat az indoklási részben a környezethatósági engedélyről, a környezeti hatásvizsgálatról, és a törvény szövege ezt nem tartalmazza. Azért nem tartalmazza, képviselő úr, mert az előbb említett helyen ez szabályozva van. Ugy ancsak ennek a környezetvédelmi törvénynek a 72. §a mondja ki, hogy az előzetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg egységes környezethasználati engedély az államigazgatási ü gy érdemében hozott döntésnek minősül; és a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. számú kormányrendelet 1. számú melléklete meghatározza a környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységek listáját, és ebbe a bányászati tevékenység egészét belesorolja. Így gyakorlatilag nem tudom értelmezni a képviselő úrnak azt az aggályát, hogy a bányatörvényben nem elegendő a környezetvédelmi engedély előzetes megszerzésének előírása, hanem részletezni is kellene e helyütt az engedélyek megszerzésének feltételeit és egyéb olyan körülményeket, amit a környezetvédelmi törvény szabályoz. A másik felvetése volt még a képviselő úrnak, hogy a katasztrófahelyzetet definiálni kell. Megint azt gondolom, egyszerűen csak arról van szó, hogy nem ebben a törvényben kell mindent sz abályozni, amit valamilyen módon érint. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény ezt a definíciót megadja. Az üzletszerűséggel kapcs olatos aggályát érteni vélem a képviselő úrnak, ugyanakkor megfontolásra ajánlom azt a szempontot is, hogy éppen az üzletszerűség fogalmának használata ad kibúvót sok esetben a tényleges bányajáradékfizetési kötelezettség alól, hiszen az egy olyan büntető jogi kategória, amely nem feltétlenül alkalmas arra, hogy a tevékenység megítélését ebből a szempontból megfelelően kezelje. Még egy megjegyzést szeretnék tenni a Pap János képviselő úr által elmondott módosító indítványokkal kapcsolatban. Ez az ingatlanok ra vonatkozó építési korlátozások szabályozásának kivételét indítványozza a törvényből. Az az igazság, képviselő úr, ha el is fogadom azokat az aggályait, amelyek ezzel a szabályozással kapcsolatosak, akkor sem értem az ön javaslatát, azzal, hogy kiveszem ezeket a vagyonvédelmi rendelkezéseket a törvényből, akkor mi lép a helyébe, tehát mi történik a szabályozásnak ezen a területén. Ugyanakkor megítélésem szerint egy olyan vagyonvédelmi szabályozási javaslatot emelne ki a törvényből, ami a világon máshol is szerencsésen és sikeresen alkalmazott vagyonvédelmi szabályrendszer. Tehát nem vagyok meggyőzve arról a képviselő úr által, hogy ezeket a szabályokat mellőzni kellene a magyar bányatörvényből. Az elmondottak alapján arra szeretném kérni a képviselő hölgye ket és urakat, hogy a szavazásnál fontolják meg a törvény koncepciójának támogathatóságát, fontolják meg az általános és részletes vitában elhangzott érveket, és ezek alapján kérem, hogy a bányatörvény módosítását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk. Mielőtt a napirend utáni felszólal ásra sor kerülne, a tegnap esti bejelentésnek megfelelően most lezárom a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat újra megnyitott általános vitáját. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) :
