Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 7 (194. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
4323 Természetesen. Parancsoljon! DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A 30. pontban Gyimesi képviselőtársammal adtuk be azt a módosítást, mely szerint a törvényjavaslatnak e z a szakasza maradjon el. Itt az a visszásság fordul elő, hogy a bányavállalkozó kezdeményezheti az illetékes építési hatóságnál a bányatelek határai között az ingatlanra építési és telekalakítási tilalom elrendelését. Nem kérheti, ha ez nincs bejegyezve a z ingatlannyilvántartásba. Ez már önmagában eléggé érdekes dolog, ha az ingatlannyilvántartásba nincs bejelentve, ezt én valahogy nem is értem, mert enélkül talán nem is kezdhetné el a tevékenységet, ha igazából az engedélyezési eljárást nézzük. De itt a z a furcsa dolog alakult ki, hogy ügyfélként kell kezelni az ingatlannal rendelkezőt. Tisztelettel jelzem önöknek: mi az, hogy ügyfélként kell kezelni? Ez a (2) bekezdésben van. Ha komolyan vesszük azt, hogy van hatásvizsgálat, akkor természetesen nem ügyf él, hanem a hatásvizsgálat egyik résztvevője, illetve résztvevői az ott élők és az ingatlantulajdonnal rendelkezők. Itt lehet látni, hogy mennyire lavírozunk a különböző kifejezések között, illetve hogy mennyire nem érvényesül az, amit önök a környezeti ha tásvizsgálatnál megfogalmaztak az indoklásban. A területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó területeket. Nos, igen tisztelt képviselőtársaim, á rulják el nekem, hogy ezt hogyan teszi meg egy település! Hogyan teszi meg 1520 falu? Elkészíti a településrendezési tervét - és honnan, miből tudja meg, amikor ezt elkészíti, hogy ott milyen ásványvagyon van? Ki jelentette be neki? Kinek van bejelentési kötelezettsége, ha adott esetben végzett egy kutatást, több éve, több évtizede végeztek egy kutatás, és ott ásványi vagyon van? Honnan fogja megtudni a polgármester? És ha erre elkészítik a területrendezési tervet, akkor miért sújtjuk azt a települést, ami kor nem is tudtak róla? Úgyhogy, igen tisztelt államtitkár úr, ezt a pontot én javaslom az ön figyelmébe, mert polgármesterek tucatjával jelennek meg, és azt mondják, hogy milyen alapján sztornírozták a településrendezési tervüket, tudniillik mitől kellett volna nekik tudni, hogy ásványvagyon van alattuk. Egyébként ilyen alapon mindenki alatt van, ilyen alapon akkor mindenkinél korlátozható lenne a településrendezési terv. Tisztelt Képviselőtársaim! A kivett helynél még egy dolgot hadd kérjek önöktől. Ha kü lterületen a beépítésre szánt terület kivett terület, akkor engedjék már meg nekem, hogy a külterületen beépített terület - egy tanya, egy szállás, egy géppark vagy bármi, ami ma már lehet - ugyanúgy legyen már kivett terület! Ezt a módosító indítványt, am i igazán pici, és a törvény lényegét nem befolyásolja, önök nem támogatták. De azért enyhén szólva egy kicsit ellentmondásos, hogy a beépítésre szánt, az kivett, amit meg már beépítettek, az nem kivett. Szerintem az is kivett egyébként, és így is kell keze lni. Úgyhogy tisztelettel kérem önöket, hogy ezt azért egy picit vizsgálják meg, mert ez így nem helyes. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezeti hatásvizsgálatról annyit beszéltem, hogy azt már hadd ne ismételjem meg, mert az több paragrafusb an visszaköszön. Azt, hogy ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba, igazából nem értettem. Lehet, hogy van valami bűvös szám; én a 47et írtam be módosításként, kicsit viccesen - nem tudom, hogy miért nem támogatták. Én éppen 47 éves volt am, gondolom, aki készítette a törvényt, az 46 volt. Gondoltam, egy picit eljátszunk ezzel, de nem találtam el a számot, úgyhogy lehet, hogy valami másik bűvös számot kellett volna találni. Érdekelne egyébként, hogy mitől 46, de megint csak nem ez a lényeg . Tisztelt Képviselőtársaim! Az átmeneti rendelkezésekben kiveszik a környezetvédelmi minisztert. Már elmondtam, hogy ezt miért tartom helytelennek. Még van két dolog, amit megint csak nem é rtek. Aki jogosulatlanul folytat bányászati tevékenységet, tessék mondani, annak miért nem kell bányajáradékot fizetni? Aki jogosulatlanul
