Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 7 (194. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4313 Én a 8. ajánlási pontban szereplő módosító indítványom mellett szeretnék érvelni, amely a módosító indítványok második csoportjába, a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó eljárásokhoz k apcsolódik. Ezen pontban azt indítványozom, hogy a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények, amelyek a Btk. XIX. fejezetében szerepelnek, ezentúl a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozzanak. Az alkotmány módosítását követően, amelyet az elmúlt hónapban végzett el az Országgyűlés, egyértelművé vált az, hogy a büntető törvénykönyvben szabályozott honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket kizárólag minősített esetekben - az alkotmányban meghatározott minősített esetekben , az úgynevezett m egelőző védelmi helyzetben, illetve rendkívüli állapot bevezetése után lehet csak elkövetni, tehát normál körülmények között ezt a bűncselekményt egyetlen magyar állampolgár sem tudja elkövetni. Reményemet fejezem ki, hogy nem kerül sor a közeljövőben és a távoli jövőben sem ezeknek a fent említett minősített helyzeteknek a bevezetésére, éppen ezért ezen bűncselekmények miatt reményeim szerint nem fognak büntetőeljárások indulni a közeli s távoli jövőben. Azonban nem zárhatjuk ki egyértelműen, hogy ilyen bü ntetőeljárások megindítására mód és lehetőség nem lesz a jövőben. A minősített helyzetekben mindenképpen indokolt, hogy a bűncselekményeket követő büntetőeljárások a lehető legrövidebb időn belül lezáruljanak. Abban az esetben, ha ezek a bűncselekmények - mármint a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények - az úgynevezett normál büntetőeljárás keretében zajlanának le, akkor attól lehet tartani, tekintettel még a minősített helyzetre is, hogy ezek az eljárások elhúzódnának. Ez egyáltalán nem szolgálja a Magyar Köztársaság érdekét. Azonban ha az ezek miatt a bűncselekmények miatt indult eljárásokat a katonai büntetőeljárás keretében lehetne lefolytatni, akkor nagyon rövid időn belül jogerős ítéletek tudnának születni ezekben az ügyekben is. Ugyanis jele n pillanatban, ha megvizsgáljuk a statisztikákat, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy a katonai büntetőeljárások 90 százaléka négy hónap alatt eljut a jogerős ítéletig. Azt hiszem, minősített helyzetben - még egyszer mondom - rendkívül indokolt az, hogy az ilyen eljárások minél rövidebb időn belül lezáruljanak, lezajlódjanak. Ez szolgálja mind a Magyar Köztársaság érdekét, mind pedig, azt hiszem, valamennyi állampolgáráét. Így kérném a tisztelt előterjesztőt és a kormánypárti frakciókat, hogy a bizottságokba n tanúsított álláspontjukat, miszerint ezen módosító javaslatomat elutasítják, vizsgálják felül, és a szavazás alkalmával ezt a módosító indítványomat támogassák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamá s) : Megkérdezem, kíváne valaki még felszólalni a részletes vitában. (Nincs jelentkező.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtit kárának, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A Ház 2004. november 8i ülésnapján elfogadta az önké ntes haderő kialakításához szükséges alkotmánymódosítást, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényt. A változások érintik a büntető jogszabályokat is, ezért a törvényjavaslat elvégzi a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törv énynek, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénynek, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeletnek az önkéntes haderőre való áttéré ssel szükségszerűen együtt járó módosítását. A 28 paragrafus terjedelmű javaslat nagyobb része a büntető törvénykönyvet, kisebb része a további három jogszabályt módosítja. A terjedelmi arányok ellenére azonban az anyagi jogi rendelkezéseket mindössze egy, az eljárásjogi rendelkezéseket viszont hat módosító javaslat érintette.
