Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 7 (194. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
4297 az a település, amely a saját külterületéről, sokszor nyolctíz kilométer távolságról, nagyon rossz közlekedési körülmények között oldotta meg a gyerekek iskolába járását, ezt a támogatást nem kaphat ta meg. Kérjük ehhez az Országgyűlés segítségét. Ugyancsak megoldani látszódik egy tizenöt éve húzódó probléma. Az óvodai ellátások esetében tizenöt éve csak az október 1jéig harmadik életévüket betöltő gyerekek után tudnak az önkormányzatok normatív támo gatáshoz jutni, és ha - mondjuk - december 1jén lett a gyerek hároméves, akkor az önkormányzat, illetve az intézmény fenntartója egy évig nem kaphat utánuk állami támogatást. Nagy örömömre a kormányzat támogatta, hogy megfelelő előkészítés után - nyilván fel kell mérni az óvodákban a tanév során várható hároméves gyerekeket, de gondolom, ennek egyegy településen nem lesz akadálya - az októberi statisztikában már szerepeltetni lehet azoknak a gyerekeknek az adatait is, akik a tanév során fognak bekapcsolód ni a munkába, és természetesen az ellátási idő arányában részesülhetnek a normatívában. Az általános iskolai és általában az iskolai ellátások, szolgáltatások esetében a legfontosabb követelmény, hogy minden egyes gyerek jó minőségű közszolgáltatáshoz juss on. Törekvésünk van a benyújtott módosító indítványokban arra, hogy ez a szemlélet több területen érvényesüljön a finanszírozást érintően is. (16.10) Így módosító indítványt adtunk be egy teljes körű mérési, értékelési rendszer elindítására, amely a 4., 6. , 8. és 10. év után minden évben, minden tanévben kötelezően felmérné anyanyelvből és matematikából a gyermekek ismeretét, fejlődését, és ezzel lehetne garanciát teremteni arra, hogy ne 16 éves korban, a szakmunkásképző iskolában derüljön ki először, hogy egy gyerek nem tudott megtanulni tízévi iskolába járás alatt írni, olvasni, számolni. Beszélhetünk felzárkóztatásról, esélyteremtésről, tehetséggondozásról, ha ezeket a kérdéseket nem tudjuk megoldani, akkor nem jutunk igazából előre. Kérem majd a parlamen t támogatását ezen indítványunkhoz is. Nyilvánvaló, hogy később az iskolák jövőjét illetően nagyon fontos következtetések, oktatáspolitikai döntések meghozatalára ad ez a mérési rendszer lehetőséget, hiszen az az elképzelésünk, hogy nem azt kellene számolg atni, hogy hatvan, nyolcvan vagy száz gyerek jár egy iskolába vagy ezer, hogy mikor életképes egy iskola, hanem hogy az adott iskolában hozzájute a gyerek ahhoz a szolgáltatáshoz, ahhoz az oktatáshoz, neveléshez, képzéshez, amely őt megilleti. És ha az ez erfős iskolában nem jut hozzá, ott is be kell avatkoznunk, és az ötvenfős iskolát pedig békén kell hagyni, ahol teljesülnek a feltételek. Farkas Imre képviselőtársam említést tett arról az új elosztási szempontról, amelynek a lényege a következő: a szeptem bertől belépő, mindössze gyermekenként tízezer forintos normatíva elosztásánál ne a csoportlétszám legyen a meghatározó, hanem hogy a gyerekeket egy iskolában milyen arányban látja el szakképzett pedagógus. Ez a gyerekek valóságos érdeke, egy ilyen mutató bevezetésének valóságos hatása lehetne arra, hogy azt is figyeljük, ne csak azt, hogy ötven gyerek jár egy iskolába vagy száz gyerek, hanem azt is, hogy mi történik, hiszen alapvető joga van minden egyes magyar gyermeknek ahhoz, hogy őt szakképzett pedagóg us, az adott tantárgyra kiképzett pedagógus tanítsa és nevelje. Így lehetőséget kapnánk arra, hogy tisztán lássuk, hogy milyen ellátást kapnak a gyerekek, és ha az összekapcsolódik majd a mérési rendszerrel, a kettő együtt valóban megfelelő minőségi előrel épésre ad lehetőséget. Ennek a kimunkálásában még vannak vitáink a frakción belül is, a kormány és a munkacsoportunk között is. Én a kormányzat és az Országgyűlés segítségét is kérem a képviselőtársaim nevében, hogy lépjünk előre ezen a területen. Néhány s zót a művészeti oktatásról, amely nagy visszhangot váltott ki. Szeretném leszögezni, hogy a kormány is és a kormánypárti frakciók alapvető jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy magas színvonalú művészeti nevelés folyjon Magyarországon, hogy az állam megf elelő támogatásban biztosítsa azokat az iskolafenntartókat, amelyek a hozzájuk beiratkozott gyerekekkel színvonalasan foglalkoznak, legyen szó csoportos művészeti oktatásról vagy egyéni képzésről, itt a