Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája és lezárása - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
420 A 12. pontban a szelektív méreg helyett, azt hiszem, hogy az adott fajra mérgező anyag hasz nálatát kell megadni. A szelektivitás nagyonnagyon tág fogalom. Mihez képest, mire szelektív, melyik fajra? Igazából nagyon sokszor úgy kerülnek be mérgek a közforgalomba, hogy nem előzi meg kellő kísérlet, kellő hatásvizsgálat. Tehát azt gondolom, hogy b izony csak az adott fajra mérgező anyag lenne a helyes megnevezés, mert azt mondjuk, hogy gerincesekre hat, puhatestűekre hat. És akkor? Most ilyen alapon mennyiben szelektív ez? Azt gondolom, ez egy pontatlan és rossz megfogalmazás. A 13. és 14. pontban i gazából, tisztelt képviselőtársaim és államtitkár úr, miért nem merjük kimondani azt, ami van? Szó nincsen a kutya és a macska elejtéséről, lelövéséről. Abból a távolságból nincs ember, aki megállapítsa azt, hogy milyen jelzéssel van ellátva a kutya vagy a macska. Ne legyünk farizeusok, mondjuk ki azt, hogy nem elejtésről van szó, lelövésről van szó! Vagy mondjuk azt, hogy elejtéséről van szó. Akkor viszont fogalmazzuk meg azt, hogy kábítólövedékkel vagy egyéb módon kötelessége a vadásznak elejteni vagy elf ogni, aki igazából vadgazdálkodó, mert itt most a vadgazdálkodóról beszélünk; tehát úgy elejteni, hogy igazából elfogta. Azt gondolom, hogy ez az állatvédelem szempontjából nagyon álságos és nagyon rossz paragrafus, és egyáltalán nem csodálkoznék, ha az ál latvédők az Alkotmánybíróságon ezt a passzust, ha így bennmarad, megtámadnák. És meg vagyok győződve róla, hogy meg is nyerik egyébként, mert a két dolog egymást kizárja. Ki kell mondani, hogy mit szeretnénk, ki kell lőni az elvadult macskákat és kutyákat. Ez egy kerekperec beszéd, itt nincs mellébeszélés, kérem szépen, akkor ezt kell leírni. Így, ahogy van, álságos és nem felel meg a valóságnak, mindazt elfogadva, hogy az ember okozta, hogy ezek az állatok elvadultak, s elfogadva azt, hogy ezek az állatok kárt tesznek. Ezt elfogadom, csak akkor írjuk le azt, amit szeretnénk tenni, és ne vagyvagylagosan, ami egyébként nem is tartható be. Ugyanez van a 16. pontban, a felismerhető jellel ellátott. Kivettem a törvényjavaslatból, nincs ember, nincs olyan életsz erű vadász, aki ezt meg tudja állapítani, hogy milyen jellel van ellátva. Egyébként hadd mondjam el, vadászismerősök - még egyszer hangsúlyozom, én nem vadászom - abban a pillanatban, hogy macskát látnak valahol, lőnek. Nem is céloznak, csak tüzelnek, abba n a pillanatban lőnek. Tehát ez eddig is így volt, és így lesz ezután is. Csak akkor ezt kell leírni. A 18. pont már nem tartozik ide, viszont idetartozik a 30. pont. Ez nem egy lényeges dolog, azt gondolom, hogy az írt vagy a leírt közül talán az a pontos abb, ha azt mondom, hogy leírt. Nem fogadták el, még egyszer mondom, a lényegen nem változtatott volna, de nem talált meghallgatásra. Ugyanígy a 31. pontban egy pontosítás lett volna, szerintem így helyesebb vagy így jobb a megfogalmazás, nem nyerte el az önök tetszését, így erről nincs mit beszélni. Azt viszont nem értem, államtitkár úr, és legyen olyan kedves megmondani nekem, hogy hol található a robbanószer és a lábfogó csapda mint tiltott vadászati eszköz. Miért nem lehet ezt használni? Bizony vannak r apsicok a mai napig is, és lehet tudni, hogy robbanószerrel mennek vadászni. Miért nem tiltott ez? A törvény felsorolásába ez nem tartozik bele. Nem is tudom, hogy a robbanószer kilövése innen milyen célt szolgál. Akkor aknákkal, kézigránáttal - vagy mi a fenével, már bocsánat a kifejezésért - szeretnénk vadászni, vagy hagyjuk, hogy vadásszanak emberek? Ezt nem tartom szerencsésnek, hogy itt van. A 38. pontban - ha nem érek végig, akkor majd még egyszer kérek időt , tessék mondani, milyen humánus megfontol ás az, hogy a vadászat megsértésének minősül, a vadászat rendje megsértésének minősül, ha megcsonkított élő csalit használunk? (20.50) És tessék mondani: nem minősül megsértésnek, ha élő csalit használunk? Nem csonkítjuk meg, csak éppen élő csalit használu nk, vagy nem csonkítjuk meg, de például megköthetjük, leköthetjük, mozgásában akadályozhatjuk. Tessék mondani, ez miért humánus, miért megengedett és miért jó?
