Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 6 (193. szám) - Németh Erika (MSZP) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - “Miért rúgta fel a négypárti konszenzust a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a kisebbségi törvénycsomagot illetően?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NÉMETH ERIKA (MSZP):
4067 Megállapítom, hogy az Országgyűlés 183 igen szavazattal, 132 nem s zavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta miniszter úr válaszát. (14.40) Németh Erika (MSZP) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - “Miért rúgta fel a négypárti konszenzust a FideszM agyar Polgári Szövetség a kisebbségi törvénycsomagot illetően?” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Németh Erika képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, interpellációt nyújtott be az ifjúsá gi, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez: “Miért rúgta fel a négypárti konszenzust a FideszMagyar Polgári Szövetség a kisebbségi törvénycsomagot illetően?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. NÉMETH ERIKA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Már az 1998as kisebbségi választások ráirányították a figyelmet a választójogi rendszer hiányosságaira, kiskapuira. Ennek okán nyújtotta be az előző ciklus végén javaslatait az Országgyűlés elé az a hatpárti bizottság, a melyet Hargitai János képviselő úr vezetett. Ez a tervezet a kisebbségi ombudsman konkrét vizsgálataihoz kötődő ajánlásaira, ezek tapasztalataira és a mintegy hároméves egyeztetési folyamat eredményeire épült. A legutóbbi kisebbségi választások azonban egy értelművé tették, hogy a kisebbségi választójog érdemi átalakítására van szükség. Biztosítani kell az alkotmányos rendelkezés teljesülését, miszerint a kisebbségi önkormányzatok létrehozására csak a kisebbségi választópolgároknak van jogosultságuk. Ennek e gyetlen lehetséges megoldása a választási törvény legfontosabb és egyben legtöbb vitát kiváltó új eleme lehet, és ez a kisebbségi választói névjegyzék. Ennek bevezetése tenné lehetővé, hogy csakis az adott kisebbséghez tartozók vehessenek részt a kisebbség i önkormányzat megválasztásában. A törvényjavaslat garanciális szabályokat fogalmaz meg a névjegyzék adatainak kezelésére vonatkozóan, így az ezzel kapcsolatos félelmek alaptalanok. A hosszas szakmai, kisebbségpolitikai és négypárti tárgyalásokat követően még az utolsó egyeztetési szakaszban is figyelembe vettük a kisebbségek kéréseit. Így került sor a névjegyzékes rendszeren belül a kisebbségi választójog alanyi körének bővítésére, további adatvédelmi elemek beemelésére, valamint a jogorvoslati lehetőségek pontosítására. A százszázalékos kisebbségi konszenzust ugyan nem sikerült megteremteni, de a jelenlegi tervezet maga mögött tudja a kisebbségek többségének támogatását. A Fidesz azonban több elemében elutasítja a benyújtott előterjesztést, elsősorban magá t a névjegyzéket. Mivel annak elfogadásához a képviselők szavazatának kétharmada szükséges, így szavazáskor a javaslat nem rendelkezne kellő számú támogatottsággal. A Fidesz álláspontja jelenleg jelentősen eltér attól - sőt ellentétes azzal , amit képvise lőik a benyújtás előtt, majd az általános vita során a bizottságokban és a plenáris ülés vezérszónoklatában képviseltek a javaslat lényegi kérdéseit illetően. Az MSZP és a kisebbségek is veszélyeztetve látják a többéves folyamat eredményeként létrejött tör vényjavaslat legitimmé válását, hiszen a Fidesz viselkedése felveti annak gyanúját, hogy elállnak a törvényjavaslat mögül, tehát kilépnek az eddig meglévő négypárti támogatásból. A jelenlegi jogsértő helyzet felszámolásának egyetlen módja a kisebbségi vála sztójogi törvény elfogadása, mégpedig mielőbb. A kisebbségi ombudsman szerint vagy módosítjuk a törvényt, vagy megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok.
