Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
4028 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A ma délutáni vita, ahogy Láyer képviselő úr néhány perccel ezelőtt fölfedezte, részben egy kampányvita volt, aztá n ez annyira megtetszett neki, hogy ő is mondott néhány perces kampánybeszédet, de tulajdonképpen azt gondolom, hogy nem kevés tanulsággal szolgált a vita. Az egyik momentum, legalábbis ami számomra nagyon fontos volt, meghallgatni a határon túli magyarság képviselőinek az álláspontját, és ebből számomra az vált egyértelművé, hogy borzasztó felelőtlen dolog volt ebbe a népszavazásba belehajszolni az országot. Ugyanis ők elmondták a problémáikat, a panaszaikat, az elvárásaikat, és kiderült, hogy ők most úgy gondolják, hogy amennyiben a határon túliak valamennyien megkapják a magyar állampolgárságot, akkor azok a problémáik, amelyeket ők elsoroltak, megoldódnak. Tehát most óriási a felelőssége minden politikai tényezőnek, amelyik ebben közreműködött, mert most olyan elvárást fogalmaztak meg maguknak, amiről azt gondolják, hogy a magyar állampolgársággal ez megoldódik. Miközben éppen Herényi képviselő úr fogalmazott egy félórávalórával ezelőtt úgy, hogy tulajdonképpen itt nem lehet szó tömeges magyar állampolgá rság megadásáról, mert azt ugyanúgy kérelmezni kell, igen hosszú az átfutási idő, húszezernél többet nem lehet egy évben adni. Nem erről szóltak a másik oldal ígéretei, úgyhogy úgy gondolom, hogy itt óriási felelőssége van mindenkinek. A másik dolog, amit szeretnék megemlíteni, ami itt sokszor felmerült a vitában, ez a szociális kérdések köre. Itt is nagyon sok olyan tényező, olyan dolog hangzott el, amelyek igencsak elgondolkoztatóak. Először is: az egyik alapállítás, amit mond az ellenzék, hogy nem kerül egy fillérbe se, itt ennek nincs semmilyen kihatása, anyagi kihatása. A másik dolog: azt bizonygatják, hogy azért ilyen szociális ellátások meg olyan szociális ellátások csak ekkor járnak, csak akkor járnak, csak nem úgy járnak, ami jelzi azt a problémát, hogy ebből nehéz kikeveredni, egyszerre mondani igent is meg nemet is, fújni hideget, meleget egyidejűleg kétségtelenül nem egyszerű. Ha most csak arra utalok, amit Harrach képviselő úr és Selmeczi képviselő asszony mondott, akkor először is idézte a kormá ny tájékoztatóit, de hibásan. Én nem tételezem föl Harrach képviselő úrról, hogy nem ismeri a szociális törvényeket, hiszen sokáig ennek a tárcának volt a vezetője, tehát attól tartok, hogy vagy nagyon felületesen olvasta, vagy netalántán egy kicsit csúszt atott, Selmeczi képviselő asszonyról nem is beszélve. Hiszen itt összekeverték, én remélem, nem tudatosan, az állampolgári jogon járó juttatásokat és a járulékfizetéssel megkapható juttatásokat; ezeket nem lehet összekeverni. Egyébként a kormány kizárólag annyit tett, hogy a felelős döntéshez összefoglalta a szükséges információkat. Ezért végeztünk modellszámításokat, ezek valódi számítások, és nem megrendelésre születtek. Selmeczi képviselő asszony ebből a körből nem tud kikeveredni, hogy annak idején poli tikai megrendelésre dolgoztatták az apparátust. Egyszerűen arról van szó, hogy meg kellett fogalmazni azt, hogy bizonyos feltételezések bekövetkezte esetén milyen hatások várhatók. Ezért fogalmaztuk meg azt, hogy ha tízezer, ötvenezer, százezer vagy kétszá zezer ember vesz igénybe bizonyos szolgáltatásokat, akkor az milyen hatással van az államháztartásra, és bizony ezek tízmilliárdos, hovatovább akár százmilliárdos nagyságrendű kiadások. Ezektől nem lehet eltekinteni, ugyanis az egészségügyi ellátás gyakorl atilag az állampolgárok számottevő részének állampolgári jogon jár. Ha egy magyar állampolgár lakcímet létesít bárhol Magyarországon, ezt nem lehet megakadályozni, nem is szabad nyilvánvalóan. Egyébként ha munkahelyet létesít valaki, akkor nyilván ehhez en gedély kell, de ha magyar állampolgár, akkor nyilván ehhez nem kérhet senki engedélyt. Tehát ezek messzire vezetnek, a munkaerőpiac egyensúlyának a felborulása igenis valós veszély, amivel nem lehet egy felelős kormánynak nem számolni. De úgy éreztem a vit ából meg az előző napoknak a kampányrendezvényeiből is, hogy a tisztelt ellenzék érzékeli ezt a komoly ellentmondást, és maga a pártelnökük, Orbán Viktor is egyszer azt mondja, hogy semmilyen hatással
