Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TIRTS TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter:
4002 Ha önök valamiről azt hallhatták, hogy itt olyan vélemények hangzottak el, amely nem tetszik, akkor az az lehetett, amit a határon túli magyar szervezetek legitim képviselői végre először elmondhattak itt, a Magyar Orszá ggyűlés épületében. És nem akartak többet, nem akartak mást mondani, megköszönték, hogy új gondolatokkal, új stratégiával próbálkozik a kormány, de azt kérték, mindannyian, egybehangzóan és határozottan, hogy adják meg a kettős állampolgárságot nekik, hogy a kormánypártok változtassanak az eddigi elutasító logikájukon. A nemzet nem épülhet föl nemekből, tisztelt képviselőtársaim. Nem is jó az a gondolat, amely talán a nemekből eredezteti a nemzet fogalmát. Végezetül szeretném hozzátenni: a nemzet a nemzésbő l származik, a nemzés teremtés, amely igent feltételez. Ezért fogunk mi arra buzdítani mindenkit, hogy december 5én igennel szavazzon a kettős állampolgárságra. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Újabb kétperces hozzászólásra megadom a szót Tirts Tamás képviselő úrnak, Fidesz. TIRTS TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ott szeretném folytatni, ahol Nagy Gábor Tamás abbahagyta: én se tapasztaltam semmiféle ideges, vagy ha tetszik, felfokozott légkört. Amire azt lehet mondani, hogy történelmi volt a mai napon, az az, hogy a határon túli magyarok képviselői szót kaptak, s egy nagyon fontos nemzetpolitikai kérdésben elmondták az álláspontjukat. Voltak aggódó hangok, volt olyan hang, amely Kárpátaljáról elmondta, hogy igenis oda ke llene figyelni, milyen folyamatok zajlanak ma Ukrajnában, és erre a mindenkori, jelesül a mostani külpolitikának nincsenek meg a válaszai. De valahogy Kocsi László előadásában nem hallottam azt, hogy mi volt ennek a Szülőföld Alapnak az indító oka, és ezt talán illett volna elmondani, ha nem lenne annyira szégyellős. Ahogy én figyeltem ennek a Szülőföld Alapjavaslatnak az előkerülését: gyakorlatilag a MÁÉRTülés után abban a helyzetben találta magát az MSZP és az SZDSZ, hogy 14:2 arányban a határon túli ma gyar szervezetek, illetve a magyar parlamenti jobboldal, az MDF és a Fidesz támogatták a kettős állampolgárság ügyét, az MSZP és az SZDSZ nem támogatta. Nemrég volt még az olimpia, vívásban is az asszóban a 14:2 egy elég súlyos szavazási arány. Azt gondolo m, hogy ebben a helyzetben kellett valamit lépnie az MSZPnek. A kettős állampolgárság intézménye egy bevett, az Európai Unió által elfogadott és ismert gyakorlat. Azt gondolom, hogy a vajdasági magyarság pokoljárásának az ügyét szem előtt tartva is - hisz en alapvetően az elmúlt másfél évben az ő helyzetük hozta ezt elő - a magyar külpolitikának lépni kellett volna, s épp ezért nagyon is jogos a kettős állampolgárságra adott igen válasz. Én örülök, hogy az MSZPben ma már van ilyen műhely (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , s nemcsak műhely, hanem a volt miniszterelnök, Németh Miklós is igennel fog szavazni december 5én. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Petréte i József igazságügyminiszter úrnak. DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék Kóródi képviselő asszony felszólalására reagálni, s egyúttal a Répássy, illetve Csapody képviselő urak által mondottakra is. Az országgyűlési határozat tervezete valóban azt mondja, hogy felkéri a kormányt, hogy alkossa meg a nemzetpolgárság intézményét, és ez a felkérés nem értelmezhető másként, mint hogy a kormánynak meg kell vizsgálnia ezt a kérdést, és a kormány - természete sen alkotmányos jogait gyakorolva, bennmaradva az alkotmány keretei között - eldönti, hogy a megalkotás során törvényt kezdeményeze az Országgyűlésnél, ha olyan jellegű jogalkotási feladat adódik, rendeletet alkot
