Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak

2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - TOMKA GYÖRGY, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke:

3987 Köszönöm. Megadom a szót Tomka György úrnak, a Muravidéki Magyar Önkormányzati

Nemzeti Közösség elnökének, ötperces id

őkeretben. TOMKA GYÖRGY

, a Mura

vidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke

: Igen tisztelt magyar Parlament! Igen tisztelt Miniszter Urak! Nagyonnagyon köszönöm, hogy a

magyar parlament elnök asszonya ellátogatott a múlt h

éten hozzánk, és nagyon nagy örömmel

fogadtam azt, hogy ma a szlovén parlament elnöke itt járt ebben a Házban, és tárgyalt; első külföldi

útja Budapestre vezetett. Engedjék meg, hogy szóljak önökhöz, és ha egy kicsit darabos leszek, az

azért van, mert mind

ent nem tudok elmondani, hiszen szűk az idő. Szeretnék felolvasni egy kicsi részt a magyar alkotmányból. A Magyar Köztársaság alkotmánya

6. cikkelyének (3) bekezdése kimondja: “A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő

magyarok sorsáért, é

s előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” És most tegyük

hozzá a nemet a jelenlegi helyzet jellemzésére: a Magyar Köztársaság nem érez felelősséget a

határon kívül élő magyarok sorsáért, és nem mozdítja elő Magyarországgal való kapcsolatu

k ápolását.

(Derültség a Fidesz soraiban.) A nem nagyon hasonlít ahhoz a mondáshoz, hogy nem akarok katonát látni. Akkor is és most is

veszélyben érezzük a nemzetet. Reméljük, az igen és a nem a nemzet jövőjében nem fog annyiba

kerülni, mint a fent elhangz

ott mondat. A magyar diplomácia, a magyar politikai elit tartozásáról van

szó. Ha 10 éves országok a kettős állampolgárság ügyét meg tudták oldani, jogosan kérdezem meg:

az 1000 éves államisággal bíró Magyarország miért nem tud eredményeket felmutatni ezen a téren? Keserűen halljuk, hogy mi mibe kerül. Megkérdezem: a 34 milliónyi magyar értéke mennyi

lehet, és jövőjükkel még meddig lehet játszani? Lehet, hogy fejenként csak 500 forintot érnek? Magyarországnak felelősen kell KözépEurópa területén viselkedn

ie. Ott, ahol őseink hazát

alapítottak. A nagy számú külföldi, aki Magyarországon él, portugál, görög, amerikai, több joggal bír

itt nálunk, mint a határon túli magyarok. Az új politikai helyzet még a határon túli magyarokat is

megosztja, jókra és kevésbé

jókra. Remélem, mindannyian érzik, hogy a kettős állampolgárság

mindezen problémákat meg tudná oldani. A határon túli magyarság december 5én magyar meleg szívet, nagylelkűséget kér. Nem

könyöradományt kérünk. Van egy mondat a Himnuszból: “nyújts feléje vé

dő kart” - kérem,

nyújtsanak felénk védő kart! A magyar kisebbségek nem akarnak átköltözni Magyarországra, és ha már egyszer át akarnak

költözni, még mindig jobb, ha akkor Magyarországot választják, mint NyugatEurópát. (19.10) A szlovéniai magyarok annak

a veszélynek vannak kitéve, hogy egy részük el akar költözni

NyugatEurópába, ahol lassú halál vár rájuk. Aki igennel szavaz, az az otthonmaradásra, a magyar

autonómiákra szavaz. Felteszem a kérdést, aki nemmel szavaz, az mit vár a határon túli magyaroktól

. Az állampolgárság megadása továbbra is az államok szuverén joga. Ha a szerbek, a horvátok, a

románok, a szlovének, valamint bizonyos kikötésekkel a szlovákok ezt az ügyet rendezni tudták,

akkor KözépEurópa nagyhatalma, Magyarország, köteles ezt az ügyet rendezni. Én, Szlovéniában élő magyar nem a saját döntésem miatt lettem szlovéniai állampolgár. A

magyar nemzet elcsatolhatatlan része vagyok. Őseim tatárral, törökkel, szovjettel csatáztak.

Magyarország az én országom is. Ha Pannóniában rend lenne, ilyen pillanatban, mint december 5e, a Magyar Országgyűlés felkérné a magyarokat, hogy mondjanak igent a kettős állampolgárságra.

(Taps az ellenzéki oldalon.) A magyar állampolgárság a határon túl élő magyaroknak történelmi

elégtétel lenne. A kettős állampolgá

rság a Kárpátmedencében élő magyarság határmódosítás nélküli

egyesítése lenne. Nincs olyan ország Európában, az Unióban, amely tönkrement volna amiatt, hogy elismerte a

kettős állampolgárságot. A kormánykoalíció olyan érveket hangoztat, amelyeknek törvény

i alapját és

feltételeit is majd csak a népszavazás után kell kidolgozni, megteremteni akár ilyen, akár olyan