Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
399 tartunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány egy újabb egy év elteltével ismét revízió alá veszi a törvényt, ez pedig - lássuk be - komolytalanná teszi az egész jogalkotási folyamatot. Azt kell mondanunk, hogy az előző, sok szempontból rossznak minősíthető törvényszöveghez képest előrelépésnek, tehát mindenképpen előrelépésnek tekinthető, hogy a javaslat egyrészt módosítani kívánja az Európai Unióból származó támogatásokhoz kapcsolódó közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó s zabályokat, másodsorban, hogy összhangot kíván teremteni az államháztartásról szóló törvény és a közbeszerzési törvény között - kérdés persze, hogy egy évvel ezelőtt ez a koherenciazavar miért is nem tűnt fel a jogszabály előkészítőinek , harmadrészt pedi g pontosítani kívánja a hulladékgazdálkodásról szóló törvény egyes rendelkezéseit, az új közbeszerzési szabályoknak megfelelően. (19.00) Összességében elmondható tehát, hogy csakis olyan módosításokról van szó, amelyek gondosabb előkészítés esetén már egy évvel ezelőtt beépíthetők lettek volna az egyes szakágazati törvényekbe. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem támogatható azonban az érdemi változtatások közül a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak módosítását érintő rész . A kormány javaslata szerint ugyanis a jövőben a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében nem kellene legalább három ajánlattevőt bevonni az eljárásba, amennyiben csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megva lósítására. Azt gondoljuk, ez egy megengedhetetlen enyhítő szabály lenne az egyébként is kényes tárgyalásos eljárások körében. Ez a jövőre nézve pedig azt jelentené, hogy amennyiben az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy számára csak egyetlen ingatlan megfelel ő, akkor a versenytársakat eleve a törvény megengedő rendelkezéseire hivatkozva kizárhatja a versenyből, és megteheti, hogy csak az általa favorizált ingatlantulajdonossal kezd tárgyalásokat. Mi lenne ez, tisztelt képviselőtá rsaim, ha nem a korrupció melegágya? Ne felejtsük, hogy az ajánlatkérő nem a saját pénzének elköltéséről dönt, hanem minden esetben közpénzekről szólnak a döntések. Úgy gondoljuk, hogy ez a szabálymódosítás már önmagában is lehetetlenné teszi a törvényterv ezet támogatását. Ezek után némiképpen bizalmatlankodva olvastuk tovább a kormány előterjesztését, és a tervezet zárórendelkezésein sem léphettünk át automatikusan. Bizony, tisztelt képviselőtársaim, itt is található némi érdekesség. A hatályukat vesztő tö rvényszakaszok között megtaláltuk, megtalálható a koncesszióról szóló törvény egyik rendelkezése. A kormány javaslata szerint az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása és működtetése a jövőben kikerülne a koncesszióköteles körből. Ennek a magyaráz atát sem az általános, sem a részletes indokolásban nem találjuk meg. Úgy tűnik, hogy ezt a kormány nem tartotta szükségesnek megosztani velünk. Csak hogy képünk legyen arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen nagyságrendű közpénzekről van szó ebben a z esetben: 2,5 milliárd forintos beruházással 2002re elkészült az elektronikus közbeszerzési rendszer, amelyet az új kormány nem helyezett üzembe, kidobva az ablakon közel 3 milliárd forintot. Ráadásul, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, mindannyian emlékezhetünk a Közbeszerzések Tanácsának 2003. évre vonatkozó jelentésére, hiszen azt az elmúlt héten tárgyalta a parlament. A jelentésből világosan kiderült, ezt már akkor is - igaz, hogy másmás szemszögből és másmás interpretációban - megá llapítottuk, hogy a közbeszerzések területén az elmúlt évben adatokkal alátámasztható módon bizony negatív folyamatok indultak el. A 2003. évben a közbeszerzési eljárások száma csökkent a megelőző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a legkevésbé átlátható tá rgyalásos közbeszerzési eljárások aránya növekedett, s jelentősen emelkedett a tárgyalásos közbeszerzési eljárások miatt indított jogorvoslatok száma is. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Csökkent azonban a közbesz erzések összértéke, ami pedig arra utal, hogy a tavalyi évben egyre kevesebb közpénzt költöttek el közbeszerzési eljárások keretén belül. Ez egyértelműen negatív
