Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3952 De többletforrás jelentkezik még az egyének, a magánszemélyek és szervezetek által felajánlható adományok tekintetében is, és a kormány kötelezettséget vállal eme elkülönült állami pénzalap keretében, hogy minden adományozott egy forint után a következő esztendőben további egy forintot biztosít ennek az alapnak a működésére, a támogatások növelésére. De természetesen ezen túlmenően még céltámogatások is biztosíthatják a forrásokat. A Szülőföld Alap mellé egy szülőföldprogramcsomag is társul. E z hivatott segíteni azokat a gazdaságfejlesztési, vállalkozásfejlesztési, munkahelyteremtési, tehát a megmaradást, a boldogulást anyagi értelemben, kulturális értelemben is segítő programokat, amelyeket ott, a határon túl kívánunk létrehozni, megvalósítan i. Egy 10 milliárdos hitelcsomag, egy 8 milliárdos garanciavállalási csomag, egy 2 milliárdos kockázatitőkecsomag, kétszer 250 millió, és egyszer 500 millió, tehát összesen 21 milliárd forint segíti ezeket a tevékenységeket, a határon túli vállalkozások v agy az ezeket a célokat szolgáló vállalkozások munkáját, munkahelyteremtő tevékenységét. Úgy gondolom, hogy ez csírája és egyben hosszú távon is szolgálóleánya lehet annak a gondoskodó, együttműködő, együttgondolkodó tevékenysé gnek, amely a határon túli magyarok és a hazai források összekapcsolásából kibontakozhat. Lényeges szempont, hogy az eddigi, a kedvezménytörvényben, és más kétoldalú megállapodásban rögzített támogatásokat ez nem érinti, azon forrásokat nem befolyásolja, n em csökkenti. Tehát újabb lehetőségekhez, újabb perspektívához jutnak a határon túli emberek, a határon túli szervezetek. Ezek alapján a költségvetési bizottság mind a nemzetpolgárságról és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatot, mind pedig a Sz ülőföld Alapról szóló törvényjavaslatot többségi álláspontjával általános vitára alkalmasnak találta, és a tisztelt Háznak elfogadásra, támogatásra javasolja. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Hargitai Jánosnak, aki a költségvetési bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. DR. HARGITAI JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségve tési bizottságban a kisebbségi álláspont megfogalmazói három kérdést vizsgáltak. Az első az volt, hogy miért és hogyan került elénk ez a két dokumentum, amelyet ma tárgyalunk. A másik, hogy külön vizsgáltuk az alap szerepét, rendeltetését, hogy van összeil lesztve az itt beterjesztett törvény az államháztartási törvénnyel, és beszéltünk és álláspontot fogalmaztunk meg arról is, hogy fog működni ez a rendszer. Az első kérdésre egyszerű volt a válasz, hogy miért került elénk ez az országgyűlési határozati java slat és az alapról szóló törvény. Azért került elénk, mert négy nap múlva népszavazás lesz. Ha nem lenne december 5én népszavazás, ma önök nem vizionálnak nemzetpolgárokról, és álmukban sem gondoltak volna semmiféle Szülőföld Alapra. Amikor egy hónappal e zelőtt elfogadták a kormányprogramot, minden ilyenről álmodni nem tudtak, most pedig előhozták ezt. Ezért ez egy pótcselekvés, ez reakciója, illetve ellenreakciója annak, ami a hét végén történni fog. Ennyit előrebocsátásként azzal kapcsolatban, hogy kerül t elénk ez a két dokumentum. Költségvetési bizottságról lévén szó, nyilvánvalóan vizsgáltuk azt, hogy az államháztartási törvény 54. §ával hogy van szinkronban az a törvény, amely a Szülőföld Alapról szólna. Itt is kétségeinket fogalmaztuk meg, mert azt l átjuk, hogy az államháztartási törvény 54. §a az alapvető rendelkezéseit megtartja a törvénynek, azt mondja, hogy ha létrehoz egy állami pénzalapot az Országgyűlés, akkor törvényben kell rendelkezni a célokról és a működés legfontosabb feltételeiről, itt pedig azt látom én, és azt láttuk mi, hogy itt már egy kísérlet történik arra, hogy egy majdan megalakítandó kormányrendeletben is célokat fogalmazzanak meg. Tehát azt fogalmazom meg, és azt fogalmaztuk meg, hogy mintha az államháztartási törvény egyértelm ű rendelkezései és a törvényben megfogalmazott rendelkezések között a teljes szinkron nem lenne megtalálható. Nem tudom, hogy miért van erre szükség. Az államháztartási törvény 60.
