Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
391 kampányban is, de azóta is ígértek, nagyon szívesen foglalkozunk a m édia albizottság keretében, ott erről lehet beszélni, és ha a képviselő úr is ott lesz, akkor jól tudunk erről tárgyalni. Most azon vitatkozhatunk, hogy ki hozza a tárgyalási alapot. Ha önnek ez kell, hozunk mi is, csak akkor ne mondják azt, amit sokszor s zoktak, hogy miért mi hozzuk, mi vagyunk a kisebbség, majd önök megmondják, miről kell tárgyalni. Kezdjük el ezt a munkát! Én szeretném a nyitottságunkat, úgy, ahogy a bizottsági ülésen is, most is hangsúlyozni, de ehhez munka kell, képviselő úr, dolgozni kell a dolgon, érteni kell hozzá, és megfelelő felelősségérzettel kell ezzel foglalkozni, nem úgy, ahogy önök tették ezt korábban. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Halász János képviselő úrnak. HALÁSZ JÁNO S (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ez most nem a reagálás, hanem a normál hozzászólás. Kétségtelen tény, hogy az ORTT, az Országos Rádió és Televízió Testület a törvényi előírásoknak megfelelően nyújtotta be a költség vetése végrehajtásáról szóló javaslatot, illetve a költségvetési bizottság azt a törvényi kereteknek megfelelően terjesztette a parlament elé. Ez nagyon helyes, de nézzük meg a tartalmát! Ez a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, é s látnunk kell, hogy ez az év volt az, amikor a médiafinanszírozás törvényben szabályozott rendszere megingott, és tulajdonképpen össze is omlott Magyarországon. Miért mondom, hogy összeomlott ez a finanszírozási rendszer? Ennek két oka van, ecsetelték már itt képviselőtársaim ezt. Az egyik, hogy a kormány törvénytelen módon, úgymond, átvállalta az üzemben tartási díjak fizetését az állampolgároktól; és emlékezzenek rá, hogy amikor erről szó volt, a FideszMagyar Polgári - akkor - Párt képviselői megszavazt ák ezt a javaslatot, és egyúttal benyújtottunk egy olyan médiatörvénymódosító javaslatot is, amely törvényessé tette volt ezt az egész eljárást. Önök ezt az utóbbi javaslatunkat akkor is - mint számtalan más jó szándékú, médiatörvénnyel kapcsolatos javasl atunkat - lesöpörték az asztalról. Pedig ha nem tették volna, akkor most nem kellene erről polemizálnunk, hiszen akkor törvényes keretek között valósult volna meg az, amit itt sokan akartunk. De mivel ez megtörtént, kialakult az a nagy és fő probléma, hogy a közmédiumok teljes egészében kiszolgáltatottá váltak, és ezzel a kiszolgáltatottsággal önök éltek is. Utalnék arra a legutóbbi, például júniusi vitánkra, amit itt a Ház falain belül is folytattunk, ami az úgynevezett struktúraátalakítással kapcsolatos, akkor talán 6,8 milliárd forintos különjuttatásokkal foglalkozott. Nem kellett volna belemenni ebbe az utcába, de önök belementek, és ezen keretek között, úgy látom, hogy igenis függő rendszerben tartják a közmédiumokat finanszírozás tekintetében, és ez he lytelen. Olyannyira helytelen, hogy ezt az Európai Unió illetékesei is megállapítják. Ezért kellene tennünk valamit, de azt látom, túl kényelmes ez a kormánynak, és igazán nem tesz érte, hogy ez megváltozzon. A másik ok, ami miatt megingott a finanszírozás i rendszer - arról is szó volt már , az pedig a műsorszolgáltatási díjbevételekkel kapcsolatos komoly gondok. Egy kereskedelmi rádió volt, amelyik úgy döntött - erről is szó volt már , hogy nem hajlandó fizetni a szerződésének megfelelő műsorszolgáltatás i díjat, és ezzel ellehetetlenítette a médiahatóságot, legalábbis finanszírozás tekintetében. Ezt a bevételt neki tovább kell utalnia, és egyfajta dominóelv szerint tulajdonképpen kialakult egy olyan helyzet, hogy a médiapiac többi szereplője is ellehetetl enült gazdasági értelemben. Persze ezt a nem jogkövető magatartást azzal jutalmazta a hatóság, hogy végül engedett a szerződésben megállapított díjból, és ezt követően ez ahhoz vezet, hogy a kereskedelmi médiumok többsége is ezt az utat választhatja. Úgy g ondolom, hogy ez önmagában is aggályos és
