Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. TABAJDI CSABA (Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja):
3878 Tisztelt Ház! Ami a kisebbségi kérdést illeti, ma már sok minden elhangzott ról a. El kell mondani, hogy ez a szükséges, de nem elégséges lépés. Szükséges, de nem elégséges lépés, ezért az Európai Parlamentben elkezdtük, pontosabban folytattuk és megpróbáljuk intézményesíteni a kisebbségvédelmet. Létrehoztunk egy olyan intergroupot, m agyarul frakcióközi csoportot, amely 17 országból 42 tagjával az egész politikai spektrumból az egyik legnagyobb létszámú intergroup. Ennek az intergroupnak az elnökévé engem választottak, alelnöke Gál Kinga a Fidesz részéről, és tagja Bauer Edit, felvidék i Magyar Koalíció Pártjának a tagja, szintén az Európai Néppárt részéről. Mi a célja ennek az intergroupnak? Az a célja, hogy a kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelmét - ami a preambulumban megjelent - megpróbáljuk kibontani az Európai Parlament s zintjén. Szeretném, ha néhány év alatt egy irányelvet tudnánk kidolgozni, amelyben tisztáznak olyan fogalmat, amely az itt lévő és vitatott nyilatkozatban is benne van, hogy mi a viszonya a kisebbségek egyenlő bánásmódjának a kedvezményes bánásmódhoz. Száj er képviselőtársamnak pedig jelzem, hogy ne használjuk a pozitív diszkrimináció kifejezést, a kisebbségi szakirodalom ma már a preferential treatmentet, tehát a kedvezményes bánásmódot használja - melynek a tartalma ugyanaz, de ma már talán ez a korszerűbb fogalom , az egyéni, a csoportosan gyakorolható és a csoportos jogokat. S ami nagyon lényeges, hogy a szubszidiaritás elvéből milyen autonómiaformák illethetik meg, s mi legyen az Európa Tanács és az Európai Parlament viszonya. Nem akarok a Magyar Ország gyűlés belső vitáiba beavatkozni, de az európai parlamenti munkát is segítené, ha több ország parlamentje - így a magyar, a finn és más kisebbségbarát parlament - kicsit kibontaná és értelmezné a kisebbségek jogait. (10.00) Természetesen én úgy ítélem meg, hogy ez nagyon segítené az európai parlamenti munkát is. Én remélem, hogy sikerül egy négypárti megegyezéssel egy ilyen nyilatkozatot tenni, de önmagában véve a Magyar Országgyűlés nyilatkozata nem elég. Én kérem az Országgyűlés vezetését, hogy a parlamen tközi kapcsolatokat erre a célra használja föl. Tisztelt Ház! Európa szempontjából én öt elemet emelnék ki, hogy mi a jelentősége ennek az alkotmányos szerződésnek: az Európai Unió most válik politikai unióvá, pontosabban: ez a kezdete. A másik: az összes eddigi bővítést megelőzte a mélyítés kérdése, most a tízes bővítésnél nem történt meg, az alkotmány pótolja ezt. Harmadrészt: az értékközösségről már beszélt Eörsi képviselőtársam, először történik meg, hogy az értékközösséget egy alkotmány szintjén részle tezi az Unió életében. Negyedszer: az európai polgár jogai először kerülnek megfogalmazásra. És ötödször: új hatalommegosztásról van szó. Tisztelt Ház! Föl kell tenni azt a kérdést, hogy az alkotmány a nemzeti érdekérvényesítéshez megfelelő kerete. Utalta m arra, hogy elvileg megvan a mi egyenrangúságunk az Európai Parlamentben, de azért ez sokkal bonyolultabb a valóságban. Két elemre hadd utaljak: először is mindannyian tudjuk, hogy a koppenhágai szerződés mennyiben diszkriminatív az új tagállamok gazdái s zámára, részben az alacsony induló 25 százalék, részben a kilencéves hosszú átmeneti időszak miatt. De ugyanilyen diszkrimináció ellen kellett felszólalnom a parlamentben, az Európai Parlamentben napirend előtt, mert az új tagállamok tisztségviselőit szemm el láthatóan diszkriminálják, alacsonyabb fokozatba helyezik be. Vagyis az egyenrangúságért, az egyenlő bánásmódért bizony nekünk, új tagállamoknak keményen küzdeni kell. Mindig megkérdezik, hogy akkor most hogy lehet itt nemzeti érdeket érvényesíteni. Mon dom, hogy nemzeti érdeket önmagában érvényesíteni sehogy se lehet, nemzeti érdeket csak úgy tudsz érvényesíteni, ha ehhez szövetségeket, koalíciókat hozol létre. Vagy meggyőzöd a saját párttársaidat, mint ahogy ez történt a vajdasági, nagyon sikeres nyilat kozat esetében, vagy pedig szövetségeseket szerzel egyegy adott kérdésben, például akár a cukorreformnál vagy a zöldség, gyümölcsreformnál, tehát szövetségesek kellenek. Tisztelt Ház! Nagyon fontos a nemzeti összjáték, nagyon fontos az érdekérvényesítésb en, hogy mi helyzetkövetők leszünke vagy helyzetteremtők. Nagyon fontos az is, hogy a nemzeti
