Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Európai Néppárt és Európai Demokraták képviselőcsoportja):
3876 arról a jogáról, hogy saját maga hatá rozhassa meg a szuverenitás magját képező kérdést, vagyis hogy kik legyenek az állampolgárai. Az alkotmányos szerződés egyértelműen beszél. Az alkotmányos szerződés nem kettős állampolgárságról beszél, mint ahogyan azt Eörsi Mátyás az imént említette. Nem kettős állampolgárságról van szó. Az Európai Unió állampolgára csak az lehet, aki egyben valamely tagország állampolgára. Az alkotmányos szerződés 1/10. cikke részletesen felsorolja az európai uniós állampolgárok jogait. Jogosultak a tagállamok területén s zabadon mozogni, tartózkodni, választási jogosultak, választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti választásain, petícióval fordulhatnak az Európai Parlamenthez, de mint látjuk, ezek mind kiegészítő jogosítványok a nemzeti állampolgárságho z képest. Ezért is fontosnak tartom, hogy amikor Magyarország az európai állampolgárságról beszél, akkor ezt olyan magyar embereknek is biztosítani tudja és megadja, akik ilyen módon adott esetben hosszú távra is kiszorulnak az Európai Unióból. Amúgy ismét végignéztem az európai alkotmányos szerződés igazságügyi és belügyi együttműködésre vonatkozó fejezetét, amely a migrációval, a bevándorlással, az idegenrendészeti kérdésekkel foglalkozik. Itt sem találtam egyetlenegy olyan tételt sem, amely ezzel ellenté tes volna. A következő kérdés, amely ehhez kapcsolódik, több képviselőtársam már beszélt erről, a kisebbségekkel kapcsolatos állásfoglalás. Néhány héttel ezelőtt, amikor hasonlóképpen részt vehettem a parlament ülésén, akkor úgy tájékoztattak, hogy a magya r pártok között született egy megegyezés, hogy nem az előzőleg elfogadott alkotmányról elfogadott dokumentumban, hanem majd a ratifikációs okmányban, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozatban fogja a Magyar Országgyűlés megfogalmazni azt a kiegészítő javaslatot, amely értelmezi az alkotmányban, egyébként örvendetesen, a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó tételt, azt megerősíti. Fontos, hogy Magyarország ebben a kérdésben világosan rögzítse az álláspontját, hiszen az elkövetkezendő idősz akban az Unió különböző intézményei, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Bíróság mindmind értelmezni fogják ezt a meglehetősen általános megfogalmazású passzust, ami az alkotmányba bekerült. (9.50) Örvendetesnek tartom, hogy az az egyéb ként néppárti olasz biztos, Franco Frattini, aki a bel- és igazságügyekkel foglalkozik az Európai Bizottságban, meghallgatása során nagyon határozottan kiállt a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogai mellett. Ez jó alapot ad arra, hogy a jövőben en nek a passzusnak az értelmezése - amely, mint mondtam, az alkotmányba örvendetesen bekerült - abba az irányba megy el, amely Magyarország, a magyar kisebbségek számára is kedvező és pozitív hatásokat hozhat. Tehát ez az értelmezés megindult. Miért pont a m agyar parlament ne kezdené el értelmezni ezt a szöveget? Miért pont mi, magyarok legyünk olyan kishitűek abban a tekintetben, hogy nem tesszük bele ebbe az okmányba azt, hogy mi ez alatt azt is értjük, hogy ez nem zárja ki a kollektív jogok gyakorlását, és azt is, hogy a pozitív diszkrimináció nem ellentétes és nem áll szemben azokkal a passzusokkal, amelyek máshol szerepelnek, amelyek a diszkriminációt tiltják az európai alkotmányban? Miért pont mi ne mondanánk ezt? Ehhez az alkotmányhoz, tisztelt képvisel ők, számos ország, uniós tagállam az euró elnevezésétől kezdve egészen az Euratomszerződésekig számos kiegészítő, értelmező rendelkezést fűzött, egyoldalú értelmezéseket. Miért ne tehetnénk meg ezt mi, magyarok is? Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Befe jezésül egyetlenegy megjegyzést szeretnék tenni, és ez a kereszténységre vonatkozik. Már többen említették, hogy mi, európai parlamenti képviselők - jómagam, Vytautas Landsbergis volt litván elnök, Lojze Peterle volt szlovén miniszterelnök - levélben fordu ltunk önökhöz, hogy a ratifikációban foglalkozzanak Európa közös keresztény örökségével. Nem mi, néppártiak nem értjük az európai kereszténységre való hivatkozást, hanem a liberálisok. A humanizmusra és a felvilágosodásra van hivatkozás ebben az alkotmányb an, a
