Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3871 csakis akkor ütközhetne bele, ha akadna bárki, aki bármilyen változást, tehát a pozitív változást, az adott helyzet javítását is megk ülönböztetésnek, vagyis diszkriminációnak óhajtaná tekinteni. Tisztelt Országgyűlés! Annak idején a kormányt arra is felkértük, hogy a kisebbségi joggyakorlás ügye mellett a kulturálistörténeti Európa alapját alkotó keresztény értékek felvételét is szorga lmazza. Azért javasoltuk, mert a történeti hűségnek is szeretnénk megfelelni. Álláspontunk tehát világos: nem elutasító, hanem méltányosságot kívánó, hiszen sem a nemzeti és etnikai kisebbségek jogbiztosításának európai alkotmányos garanciáival nem vagyunk sajnos elégedettek; sem pedig a kereszténységkeresztyénség mellőzését, az Európa keresztény gyökereire való utalás kimaradását nem tartjuk elfogadhatónak. Az MDF annak idején, most az Európai Parlamentből konkrét lépést is említve - a saját megfigyelői á ltal és a fideszes Szájer József képviselőtársunk erőfeszítéseivel összhangban , nemcsak konzervatív, kereszténydemokrata pártként szorgalmazta ezt, hanem amint mondtam: a pártsemleges történeti hitelesség kedvéért is, hiszen az MDF számára a kereszténysé g nem politikai kérdés. Azt ugyanis maga Robert Schuman mondta ki, hogy a szó keresztény értelmében vett általános demokrácia megvalósulásának nagyszabású terve Európa felépítésében ölt majd testet, azért, mert az európai egységgondolat világosan és egyért elműen keresztény gondolat. Akik tehát most arra hivatkoznak, hogy a keresztény gyökereknek nincsen helyük az európai dokumentumokban, azok nem mondanak mást, mint hogy éppen azon Európa dokumentumaiból kellene kihagyni a kereszténységet, amely ennek a ker esztény egységnek a gondolatára épül. Ez pedig történeti kérdés, liberálisok és szociáldemokraták, konzervatívok és zöldek számára, mindenki előtt. Ha tehát kimarad, mint ahogy kimaradt, akkor igen nehéz a Schumanféle szolidaritásról beszélni. Lehet egyébként szó a szolidaritásról, és kell is, hogy legyen szó, van is benne szó, csakhogy ez így kissé, ha nem is erőltetett, mégis csupán inkább afféle fiktív és szorgalmazott szolidaritás. Olyan szolidaritás, amelyet az egyébként abszolút magától ér tetődő gazdasági és pénzügyi érdek mozgat. Mi pedig, ugye, immár sokadszor, értékekről beszélünk, az értékek Európájáról. Éppen ez az egyik fenntartása az MDFnek, aminek az egyik kiegészítő záradékban való rögzítését szükségesnek tartjuk. Ez tehát a másik közös ellenzéki ajánlásunk, amelynek lényege annak megfogalmazása, hogy a történeti Európa vallási hagyományában a kereszténységnek kiemelkedő szerepe van. Nem bánt ez senkit, higgyék el! Az európai keresztény gyökerekre való hivatkozás tehát történeti té nyrögzítés, ami nem érinti más vallások megítélését, nem érinti az állam és az egyház viszonyát, szétválasztását, nem érinti az alkotmányos szerződésben ugyancsak rögzített vallásszabadságot sem. Tisztelt Országgyűlés! Amikor negyvenévi parlamenti munkája után Robert Schuman belefogott az Európáért című munkába, könyve harmadik fejezete elé ezt írta: “Európa a szó keresztény értelmében vett általános demokrácia megvalósulása. A demokrácia a kereszténységnek köszönheti a létét. Azon a napon született, amikor az ember küldetésévé vált, hogy múlandó élete során az egyéni szabadság, mindenki jogának tiszteletben tartása és a testvéri szeretet gyakorlása révén kivívja az emberi személyiség méltóságát. Soha Krisztus előtt nem fogalmazódtak meg hasonló gondolatok. Ilyen módon a demokrácia eszmeileg és időrendben szorosan kötődik a kereszténységhez. Vele együtt formálódott korszakról korszakra, soksok próbálkozáson át, nemegyszer tévedések és a barbárságba való visszahullás árán. Azonban a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz az. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.” Tisztelt Országgyűlés! Végezetül még valamire szeretném felhívni képviselőtársaim és a választópolgárok figyelmét. Igaz, hogy a keresztény Európára való utalás nem került be az alkotmányba, az azonban benne van, hogy ha születik egy olyan, egymilliósnál nagyobb támogatottságú beadvány, amely ezt célozza, akkor az Európai Bizottságnak kötelessége a javaslatot a tagországok el é terjeszteni - erre mindjárt visszatérek. De fontos azt is megemlíteni, hogy az
