Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3868 kérdés, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek mint alapvető értékek megjelenneke az európai alkotmányos szerződésben, számunkra volt a legfontosabb kérdés. Úgy gondolom, hogy nyilván mindig lehet megfo galmazni kifogásokat, hogy miért nem értünk el többet, vagy hogyan lehetne többet elérni, ezzel együtt az a tény, hogy az európai alkotmányos szerződés már utalást tartalmaz mint egy fontos európai értékre, a nemzeti és etnikai kisebbségekre, úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos eredmény Magyarország számára. (9.10) És elég talán képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy amikor ezek a viták megkezdődtek soksok évvel ezelőtt, amikor Magyarország a rendszerváltást követően előszö r kezdett politikai kérdésekről európai államokkal beszélni, akkor még teljesen figyelmen kívül hagyta ezeket a kérdéseket, és nemcsak a magyar diplomácia, hanem az egész magyar politikai élet együttes törekvéseinek köszönhető az, hogy ez végül is az európ ai alkotmányos szerződésben már elismerésre került, és remélem, hogy lesz lehetőség arra, hogy ezt továbbfejlesszük. Itt persze van egy vitám a Fidesszel. A FideszMagyar Polgári Szövetség azt szeretné, ha Magyarország tenne ehhez egy klauzulát, ahol értel mezi, hogy ezen a kérdésen mit ért, én pedig úgy gondolom, hogy az eredmény már így is megvan és elég jelentékeny, és ezen túl egy alkotmányos szerződéshez nem érdemes saját magunk részéről egy olyan értelmezést találni, amit csak mi értelmezünk úgy, mert igazából csak annak az alkotmányos szerződésnek van értelme, és annak a tartalma az, ahogy a 25ök értelmezik. Magyarország itt persze rohanhat előre, és lehet nyilván versenyt futni a hazai választók kegyeiért, azonban egy alkotmányos szerződés akkor jó, ha annak tartalmában a 25ök egyetértenek, és el kell érnünk azt, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségek vonatkozásában például a kollektív kisebbségi jogok tekintetében ne csak Magyarország értelmezze úgy, ahogy szeretné értelmezni, hanem azon dolgozzunk köz ösen, hogy mind a 25ök értelmezzék úgy, ahogy azt szeretnénk, mert az a meggyőződésünk, hogy az a helyes álláspont egyébként, és meggyőződésem, hogy a szocialisták is, de mi liberálisok egészen biztosan minden eszközt megragadunk, hogy erről európai barát ainkat meggyőzzük. Ami a kereszténységre történő hivatkozást illeti - a magyar jobboldal másik fájó pontja , én úgy érzem, hogy a Fidesz nem érti ezt a problémát. Megjegyzem, a magyar alkotmányban sem szerepel utalás vallásra, és ez egy helyes dolog, mert egy alkotmánynak nincsen köze ahhoz, hogy melyek a gyökerek, és soha senki nem vonja kétségbe ezeket a keresztény gyökereket; valóban, Európa lakosságának a túlnyomó százaléka keresztény, de ez egyszerűen nem alkotmányos szerződésbe való. Azt, hogy ezt me nnyire nem érti a hazai és az európai jobboldal, mutatja, hogy jöttek be olyan indítványok, amelyek megpróbálták ezt kitágítani, és akkor a kereszténység helyett keresztény, zsidó; keresztény, zsidó, muzulmán; sőt még az ateistákra is ki akarták terjeszten i, és nem értették, hogy miért nem fogadják el a liberálisok. Márpedig azokban az országokban volt a legnagyobb ellenállás, ahol liberális kormányok vannak, azt mondták ugyanis, hogy a vallás nem egy európai alkotmány kérdése, hacsak valaki nem kíván megak adályozni bármely európai polgárt abban, hogy vallását szabadon gyakorolja, akkor persze közbe kell lépni, és akkor alkotmányos kérdéssé lehet tenni. Tisztelt Országgyűlés! A magam részéről örülök annak, hogy a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy nem nép szavazással dönti el az alkotmányos szerződés kérdését, úgyis van egy népszavazásdömping Magyarországon. Aligha hiszem, hogy egy ilyen terjedelmű joganyagot érdemében, a részletekbe belemenve lenne érdemes megvitatni, és népszavazás során eldönteni. A képv iseleti demokrácia különben is azt jelenti, hogy a választópolgárok a képviselőket megbízzák ezeknek az ügyeknek a vitelével. Ha rosszul viszik az ügyeket, akkor persze mindig lehet változtatni, de nem hiszem, hogy itt a részletekbe menően kellene országos vitát folytatni erről az alkotmányos szerződésről.
