Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3866 szövegében, hanem az azt ratifikáló nemzeti jogszabályban. Csatlakozva ehhez a kezdeményezéshez tehát a Fidesz elkészítette a maga módosító javaslatát, és megkerestünk több kormánypárti képviselőt is, köztük a Ház elnökét, hogy támogassák ezt a javaslatot, amely beépítené az alkotmányos szerződést megerősítő országgyűlési határozatba a közös keresztyén gyö kerekre történő utalást, és amely egyben rögzítené azt is, hogy ez nem érinti más vallások megítélését, az állam és egyház viszonyát, valamint a vallásszabadságnak az alkotmányos szerződésben is rögzített elvét. Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar P olgári Szövetség tehát az általunk beterjesztett módosító javaslatokkal ajánlja elfogadásra az Országgyűlésnek a H/12631. számú országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Eörsi Mátyásnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. Parancsoljon! (9.00) DR. EÖRSI MÁTYÁS , az SZDSZ képviselőcsoportj a részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr, Országgyűlés! Nagyon sok példát tudnánk mindannyian felsorakoztatni arra történelmünkből, amikor Magyarország loholt Európa után. Ezek közül talán az egyik legtragikusabb a közelmúltból 1956, amikor 1956ban a b udapesti srácok és más srácok az ország különböző városaiban vívták véres küzdelmüket a szovjet megszállás, a kommunizmus ellen, ezzel egy időben pedig Európában a hatok külügyminiszterei az Európai Gazdasági Közösség létrehozásán kezdtek el fáradozni. Tud juk, hogy mi a különbség: a forradalom elveszett, hosszú időn keresztül vérbe fojtották; azokat, akik nem haltak meg Budapest utcáin, börtönbe vetették, sokan közülük még később meghaltak, fölakasztották őket. Ezzel szemben azonban a hatok sikerrel jártak, mint tudjuk, az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Unió létrejött, eközben virágzott, és egyre inkább virágzásnak indult. Az időponton kívül még egy dolog kapcsolja össze ezt a két eseményt - a forradalmat és az EGK létrehozását , mégpedig az, hogy v alamelyik rádióműsorban a forradalom végén egy hangfoszlányban azt lehetett hallani a forradalmárok részéről, hogy Magyarországért és Európáért készülünk meghalni. Azóta, '56 leverése után még egyszer kapcsolódott össze a magyar és az európai sors, reménye ink szerint azonban ekkor már véglegesen: ez év május 1jén Magyarország belépett az Európai Unióba. Amikor beléptünk, ezzel egyidejűleg kaptunk ajándékba - sőt, nemcsak kaptunk, hanem magunk is aktívan közreműködtünk - egy európai alkotmányt is. Azért tar tom nagyon jónak, hogy az európai alkotmányos szerződésről tudunk vitát folytatni itt, a magyar parlamentben és 25 tagállam parlamentjében, mert fel tudjuk hívni polgáraink figyelmét arra, hogy az Európai Unió nem csak dollár- vagy eurómilliárdokról szól. Ha visszagondolnak képviselőtársaim azokra a vitákra, amelyeket Magyarország csatlakozása előtt, alatt és után folytatott a tisztelt Ház - ahol ellenzéki képviselők azzal bírálták a kormányt, hogy több eurómilliárdot lehetett volna elérni, több engedményt itt, több kedvezményt amott , közben mintha a figyelem elterelődött volna arról, hogy az Európai Unió bizony nem csupán eurókról szól, hanem értékekről is szól, mégpedig nagyon fontos értékekről: a demokrácia, az emberi jogok, sőt elsőként kellett volna m ondanom: a béke értékeiről. Amikor egy alkotmányról beszélünk, az alkotmány nem az eurómilliárdokról vagy eurómilliókról szól, hanem ezekről az értékekről szól, ezért rendkívül fontos, hogy ezekről a kérdésekről minél többet tudjunk beszélni magunknak, a m agyar polgárok és minden európai polgár számára.
